Két postás életét követelte a kánikula: hiába a szigorú protokoll, a lakosságtól kérnek életmentő segítséget a kézbesítők

Két postás életét követelte a kánikula: hiába a szigorú protokoll, a lakosságtól kérnek életmentő segítséget a kézbesítők.

Két kézbesítő is tragikus hirtelenséggel életét veszítette a múlt heti, 40 Celsius-fokot is meghaladó extrém hőhullám idején munka közben. Bár a Magyar Posta krízisprotokollt léptetett életbe és védőitalokat is biztosított, a postástáskákban percek alatt felforrósodó víz édeskevésnek bizonyult a felforrósodott aszfalton. A tragédia rávilágít a klímaváltozás okozta új munkahelyi veszélyekre, a kézbesítők pedig egyenesen a lakossághoz fordultak: egyetlen pohár hideg víz vagy pár percnyi árnyék szó szerint életet menthet ezekben a napokban.

Amikor a kánikula halálos csapdává válik

Döbbenetes tragédia rázta meg a hazai postáscéhet: a Blikk információi szerint két munkatárs is életét veszítette kötelességteljesítés közben a múlt heti, történelmi magasságokba szökő hőségriadó alatt. A Magyar Posta hivatalosan is megerősítette a halálesetek tényét, és részvétét fejezte ki az elhunytak családjainak, valamint kollégáiknak. A vállalat tájékoztatása szerint mindent megtesznek a gyászoló hozzátartozók támogatásáért ebben a rendkívül nehéz időszakban.

A Postás Szakszervezet közlése szerint a munkáltató nem hagyta figyelmen kívül a kritikus időjárást. A hőségriadó alatt szigorú óvintézkedéseket vezettek be:

• Életbe lépett az úgynevezett osztott munkavégzés lehetősége, amelyet a dolgozók írásbeli nyilatkozattal kérhettek.

• A legforróbb napokon központi utasításra csak a halaszthatatlan küldeményeket kellett kézbesíteni.

• A tervek szerint 11 órára mindenkinek vissza kellett érnie a postahivatalokba, hogy elkerüljék a legkritikusabb déli és kora délutáni napsütést.

Miért nem védenek meg a papírra vetett szabályok?

A tragédia azonban fájdalmasan rávilágít arra, hogy a munkaügyi protokollok és az extrém klímavalóság között egyre szélesebb a szakadék. Miért halhat meg valaki annak ellenére, hogy a munkáltató elvileg biztosítja a védőitalt és a rövidített műszakot?

A válasz a fizikai és élettani korlátokban keresendő. A szabadtéri, komoly fizikai megterheléssel járó munkakörök (mint az építőipar, a mezőgazdaság vagy a postai kézbesítés) a jelenlegi nyári hőségekben az emberi szervezet tűrőképességének határát feszegetik. Egy postás gyalog vagy kerékpárral, súlyos táskákkal a vállán közlekedik a tűző napon. Bár a levegő hőmérséklete „csak” 40 fok, a felforrósodott beton és aszfalt ontja magából a hőt, így a mikroklíma az utcákon sokszor az 50 fokot is meghaladja. Ilyen környezetben a szervezet hőszabályozó rendszere pillanatok alatt összeomolhat, a szív- és érrendszeri terhelés pedig az egekbe szökik. Hiába kapja meg reggel a hűtött védőitalt a dolgozó, ha az – ahogy az egyik kézbesítő is rávilágított – a táskában a kinti katlanban nagyon gyorsan meleg teává forrósodik, és elveszíti hűtő, frissítő funkcióját.

„A lakosság tud nekik segíteni” – Társadalmi szolidaritás mint utolsó mentsvár

Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kézbesítő a lapnak elmondta: bár a vezetők igyekeztek odafigyelni rájuk a kritikus napokon, a terepen sokszor teljesen magukra vannak utalva. Szavai szerint az ilyen extrém helyzetekben a legnagyobb és leggyorsabb segítséget maguk az emberek, a lakosok tudják megadni.

A postások kérése egyszerű, de annál fajsúlyosabb: ha látjuk, hogy a hőségben érkezik a kézbesítő, kínáljuk meg egy pohár friss, hideg vízzel, vagy engedjük be néhány percre egy hűvös lépcsőházba, árnyékos udvarra, hogy leülhessen és normalizálhassa a testhőmérsékletét. A klímaváltozás korában a társadalmi odafigyelés és a szolidaritás már nem csupán udvariasság kérdése – ahogy a múlt heti tragikus esetek is mutatják, életek múlhatnak rajta.

További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!