Csapda a Tisza-kormány előtt: mi lesz a körözött Mol-vezérrel, Hernádi Zsolttal?
„Magyarország nem lesz nemzetközileg körözött bűnözők lerakóhelye” — ezt Magyar Péter mondta kampányában, és hivatalba lépése óta többször is megismételte. Az Orbán-korszak külföldi politikai védenceinek egy része valóban elhagyta az országot a hatalomváltás után. Van azonban egy ügy, amelyben a kormány eddig nem foglalt nyilvánosan állást: mi lesz Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával, aki ellen továbbra is érvényben van egy uniós elfogatóparancs?
Kik távoztak már?
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró (Direkt36) nemrég közzétett feltárása szerint több, az Orbán-kormánytól korábban menedéket kapott, hazájában körözött politikus is elhagyta Magyarországot azóta, hogy Magyar Péter hivatalba lépett. Köztük volt két lengyel politikus, Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter és egykori helyettese, Marcin Romanowski — mindketten lengyel körözés alatt álltak, és a hatalomváltás hírére gyorsan távoztak. Nikola Gruevszki, Észak-Macedónia korábbi, otthon elítélt miniszterelnöke — aki közben csendben magyar állampolgárságot is kapott — jelenlegi tartózkodási helye nem ismert, bár néhány hete még az országban tartózkodott.
A Hernádi-ügy
Ez a négy eset közül a legfajsúlyosabb, és jogilag bonyolultabb is, mint amilyennek elsőre tűnik — ezért érdemes pontosan tisztázni a tényállást.
A horvát bíróság még 2014-ben, távollétében ítélte el Hernádit azzal a váddal, hogy 2009-ben mintegy 10 millió eurós kenőpénzt fizetett Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek azért, hogy a Mol megszerezhesse az irányítást a horvát INA olajvállalat felett. Az ügy több mint egy évtizede húzódik a horvát és a magyar bíróságokon, és nemzetközi választottbírósági fórumok (ICSID, UNCITRAL) elé is került — ezek a fórumok a Mol javára döntöttek, megállapítva, hogy Horvátország nem tudta bizonyítani a korrupciót.
Idén március 18-án a Fővárosi Törvényszék jogerős döntésben kimondta: Magyarország nem ismeri el a horvát ítéletet, és nem hajtja végre az arra épülő elfogatóparancsot — az indoklás szerint a horvát eljárás során súlyosan sérültek Hernádi alapvető jogai, köztük a tisztességes eljáráshoz való joga.
Az Interpol már korábban levette Hernádit a saját, globális körözési listájáról — emiatt az unión kívülre szabadon utazhat. Amit a horvátok fenntartanak, és amit az Európai Unió Bírósága is érvényesnek tekint, az kifejezetten egy uniós elfogatóparancs, amely csak az EU területén belüli mozgására vonatkozik. A horvát igazságügyi minisztérium a napokban megerősítette az RTL Croatia riporterének, hogy ez az uniós elfogatóparancs továbbra is érvényben van — vagyis Hernádi technikai értelemben az unión belül ma is körözött személynek számít, miközben azon kívül szabadon mozoghat.
Politikai kontrolleszköz volt — kinek a kezében van most?
Hernádi 2001 óta megszakítás nélkül vezeti a Molt, és az utóbbi években Orbán Viktor szűk bizalmi körének tagjává vált. Panyi Szabolcs cikke szerint egy, a Molnál korábban dolgozó bennfentes úgy jellemezte a helyzetet, hogy a Hernádi feje felett lebegő elfogatóparancs hosszú időn át hasznos politikai kontrolleszköznek bizonyult a kormány kezében — Hernádi mozgástere gyakorlatilag a miniszterelnök jóindulatától függött. Ugyanez az eszköz most, elméletben, Magyar Péter kezébe kerülhetett.
Nem teljes csend — de konkrét válasz sincs
A kormány nem hallgat teljesen a Horvátországgal fennálló feszültségekről. Június 18-án Magyar Péter Brüsszelben tárgyalt Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel, és mindketten arról beszéltek, hogy a két ország közötti vitás energetikai ügyeket „jószomszédi légkörben” szeretnék rendezni — a következő hónapokban kétoldalú találkozót is terveznek Zágrábban vagy Budapesten.
Amire azonban nem érkezett konkrét válasz: Panyi Szabolcs cikke szerint ő hivatalos kérdésekkel fordult a Miniszterelnökséghez és a Molhoz is, arra várva választ, hogy a kormány nemzetközileg, illetve uniós szinten körözött személynek tekinti-e Hernádit, és támogatja-e, hogy továbbra is a cég élén álljon. Ezekre a konkrét kérdésekre, az ő beszámolója szerint, nem érkezett válasz.
A Hernádi-ügy jól mutatja, mennyivel bonyolultabb a „tiszta lappal indulás” a gyakorlatban, mint kampányszlogenként. A diplomáciai csatorna (Magyar Péter–Plenković találkozó) nyitva van, és a felek jelezték a megoldási szándékot — de arra a konkrét kérdésre, hogy a kormány miként viszonyul az ország egyik legfontosabb vállalatának uniós elfogatóparancs alatt álló vezetőjéhez, eddig nem született nyilvános válasz.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!