Szintet lép a gyerekek eltiltása a közösségi médiától: megelégelték a techcégek trükközését az ausztrálok

Ausztrália megelégelte, hogy a világ legnagyobb techcégei kibújnak a felelősség alól: a kormány bejelentette, hogy megduplázza, 99 millió ausztrál dollárra emeli a közösségi média tiltását megszegő platformokra kiszabható maximális büntetést. Hiába vezették be hat hónapja a 16 éven aluliak védelmét szolgáló szigorú törvényt, a legfrissebb adatok szerint a tinédzserek nevetve játsszák ki az életkorellenőrző rendszereket. Az internetes szabályozó hatóság most példátlan jogosítványokat kap, hogy rákényszerítse az olyan óriásokat, mint a Meta, a Google vagy a TikTok, hogy valós védelmet nyújtsanak a gyerekeknek.

A 99 millió dolláros ostorcsapás

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök szombati bejelentése egyértelmű hadüzenet a Szilícium-völgynek, hangsúlyozva, hogy a technológiai óriások nem tesznek meg mindent a törvény betartásáért, és még mindig túl sok a gyermek a platformokon. A tervezet értelmében a 16 éven aluliak közösségimédia-használatát tiltó törvény szisztematikus megsértéséért járó maximális bírság a korábbi 49,5 millióról 99 millió ausztrál dollárra (körülbelül 68 millió amerikai dollárra) ugrik.

Az ausztrál eSafety (elektronikus biztonsági) biztos jelenleg is öt nagy platformot vizsgál aktívan az esetleges meg nem felelés miatt:

• A Meta tulajdonában lévő Instagramot és Facebookot.

• A Google-höz tartozó YouTube-ot.

• A Snap tulajdonában lévő Snapchatet.

• Valamint a TikTokot.

A hatóság ráadásul kiterjesztett információgyűjtési jogköröket kap: ezentúl kötelezheti a közösségi média cégeket, hogy bizonyítékokkal támasszák alá, pontosan mit tettek a 16 éven aluliak fiókregisztrációjának megakadályozása érdekében. Továbbá a jogszabály frissítései lehetővé teszik a hatóság számára, hogy külső, harmadik felektől – például az életkor-azonosító rendszereket gyártóktól vagy az alkalmazásboltoktól (App Store) – is információkat gyűjtsön, ezzel is tesztelve a platformok állításainak valóságtartalmát.

Tinédzserek verik át az algoritmust

Hiába áll a kormányzati közleményben az a tény, hogy a tiltás bevezetése óta több mint 5 millió, 16 éven aluliakhoz tartozó fiókot deaktiváltak vagy korlátoztak, a valóság ennél sokkal sötétebb képet fest. A British Medical Journal (BMJ) ezen a héten publikált kutatása – amely 408 serdülőt vizsgált – rávilágított a rendszer hiányosságaira:

• A 12–15 éves ausztrálok 85 százaléka továbbra is használta a közösségi oldalakat három hónappal azután is, hogy a tiltás hatályba lépett.

• A kiskorú felhasználók kétharmada egyszerűen azt állította magáról, hogy elmúlt 16 éves.

• Más esetekben olyan szelfit töltöttek fel az életkoruk igazolására, amelyet a platform hitelesítő rendszere 16 év felettiként fogadott el.

• A kutatások szerint sok esetben a gyerekeket egyáltalán meg sem kérték arra, hogy bizonyítsák az életkorukat.

Anika Wells kommunikációs miniszter szerint az eSafety biztostól kapott tájékoztatások alapján egyértelmű, hogy a közösségi platformok a „nagy technológiai vállalatok jól ismert trükkjeit” alkalmazzák, és csak a legszükségesebb minimumot teljesítik a túléléshez. Szavai egybecsengenek egy technológiai beszállítókat képviselő iparági szervezet áprilisi állításával, amely szerint a tiltás érvényesítési problémái nem a technológia korlátaiból fakadnak, hanem abból, hogy a platformok szándékosan csak gyengén alkalmazzák a rendelkezésre álló életkorellenőrző eszközöket.

Miért vallott kudarcot a világ legszigorúbb tiltása, és mi jön most?

Ausztrália féléves kísérletét árgus szemekkel figyeli a világ, hiszen az elsők között próbálták törvényi erővel megvédeni a fiatalok mentális és fizikai egészségét az okostelefonok képernyői előtt. A számokból egyértelműen látszik: a techcégek üzleti modellje továbbra is a figyelem maximalizálására épül, így önként nem fognak lemondani a leginkább befolyásolható (és ezáltal rendkívül értékes) felhasználói rétegről, hacsak a bírságok mértéke nem haladja meg az ebből származó profitot. Ezt az űrt hivatott most betölteni a 99 millió dolláros pénzbüntetés belengetése.

A nemzetközi dominóeffektus azonban már beindult. Nagy-Britannia nemrég bejelentette, hogy az ausztrál mintán is túllépve, hamarosan a videójátékos és élő közvetítő (live-streaming) platformokra is kiterjeszti a szigorításokat.

A végső csata ugyanakkor a bíróságokon dőlhet el. A globális techszektor nem hagyja szó nélkül a szabályozást: a Reddit például már el is indított egy különálló pert az ausztrál legfelsőbb bíróságon, arra hivatkozva, hogy a tiltás sérti a szólásszabadságot. A canberrai kormány azonban leszögezte, hogy a végsőkig megvédi a törvényt a bíróság előtt, ami egy olyan precedensértékű pert vetít előre, amely meghatározhatja a nyugati világ internetes szabályozásának jövőjét.

További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!