
Kiszivárgott a magyar szupervasút koncepciója: 320 km/h-val hasító vonatok válthatják le a repülőket Budapest és Bécs között.
Nyilvánosságra került az a több ezer oldalas, átfogó stratégiai dokumentum, amely a Visegrádi Négyek fővárosait és Bécset összekötő gigantikus nagysebességű vasúti hálózat terveit részletezi. Az új, dedikált pályákon 250-320 km/h-val száguldó szupervonatok a repüléssel is felvennék a versenyt, drasztikusan lerövidítve a régiós utazási időket. A sokmilliárd eurós koncepció azonban nemcsak a sebességről szól: a háttérben ez a beruházás jelentheti az egyetlen esélyt a magyar vasúthálózatot fojtogató krónikus késések és kapacitáshiány felszámolására.
Nem sci-fi, hanem kőkemény mérnöki hatástanulmány
A közösségi médiában az elmúlt napokban futótűzként kezdett terjedni a magyarországi szupervasút nyomvonalát ábrázoló térkép. Loppert Dániel, közlekedési szakember és korábbi állami infrastruktúra-vezető tiszta vizet öntött a pohárba: nem egy légből kapott látványtervről, hanem a „Railway Corridors in V4 Countries – Proposal for Strategic Cooperation” című, kőkemény adatokra épülő 2021-es stratégiai javaslatról van szó.
A műszaki, gazdasági és környezetvédelmi szempontokat is vizsgáló háttértanulmány egy olyan új vasúti folyosó megépítésének lehetőségét vázolta fel, amely végre bekapcsolná Közép-Kelet-Európát a nyugati (francia TGV, német ICE) nagysebességű vérkeringésbe. A kulcsmozzanat: az új vonalak teljesen fizikailag elkülönülnének a jelenlegi, elöregedett pályahálózattól.
Repülő helyett vonat: döbbenetesen rövidülnek a menetidők
Ha a koncepció valósággá válik, a kizárólag nemzetközi és távolsági expresszek számára fenntartott, 250–320 kilométer/órás sebességre kalibrált infrastruktúra újraírja a régiós turizmus és üzleti utazás szabályait. A számítások szerint a menetidők a következőképpen alakulnának Budapestről:
-
Bécs: kevesebb mint 2 óra alatt elérhetővé válna.
-
Pozsony: 90 percen belülre kerülne a szlovák főváros.
-
Prága: a jelenlegi, kimerítő 7 órás döcögés helyett mindössze 3,5 óra lenne az út.
-
Varsó: nagyjából 5,5 óra alatt lenne megközelíthető, de dedikált, megállás nélküli járatokkal ez 4,5 órára is leszorítható.
Ezek a menetidők átlépnek egy lélektani határt. A check-in, a biztonsági ellenőrzés és a repülőterek városközponttól való távolsága miatt a 4 óra alatti vasúti utazások ma már nettó időnyereséget jelentenek a repüléssel szemben, ráadásul az Európai Unió klímacéljaival (Green Deal) is maximálisan rezonálnak.
Miért ez az egyetlen orvosság a MÁV rákfenéjére?
A csillogó szupervonatoknál és a sebességnél van egy sokkal prózaibb, de nemzetgazdasági szempontból ezerszer fontosabb hozadéka a projektnek: a jelenlegi vasúti káosz felszámolása. A laikusok számára gyakran érthetetlen, miért késik annyit a vonat Magyarországon. A válasz az úgynevezett vegyes forgalmú hálózatokban rejlik.
Gondoljunk az ország legfontosabb vasúti ütőerére, a Budapest-Győr-Hegyeshalom (1-es) vonalra. Jelenleg ugyanazon a két sínpáron próbál haladni a 160 km/h-val repesztő nemzetközi Railjet, az óránként megálló InterCity, a minden bokornál fékező elővárosi zónázó vonat, és a 80 km/h-val cammogó, több ezer tonnás tehervonat. Mivel ezek a szerelvények teljesen eltérő dinamikával mozognak, folyamatosan feltartják egymást. Ha a tehervonat mozdonyvezetője tüsszent egyet, vagy egy elővárosi járat ajtaja meghibásodik, az egész vonalon dominóként omlik össze a menetrend. Ezt hívják a szakmában hálózati kapacitásvesztésnek.
A szupervasút megépítése ezt a gordiuszi csomót vágná át. Ha a nemzetközi és a leggyorsabb távolsági forgalmat ráterelik egy vadonatúj, elszeparált betonpályára, azzal drasztikusan tehermentesítik a hagyományos vonalakat. A régi síneken így nagyságrendekkel több és sűrűbb elővárosi személyvonatot és tehervonatot lehetne indítani, ráadásul a menetrendi pontosság is radikálisan javulna. Vagyis a V4-es szupervasút valódi nyertesei nemcsak a Prágába utazó turisták lennének, hanem az a százezernyi magyar ingázó is, aki nap mint nap a jelenlegi túlterhelt hálózaton próbál bejutni a munkahelyére.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!