Az Ellenszél ingyenes, és az is marad!

2016 óta írjuk meg a velős igazságot. Rád is szükség van! Segítenél? Itt tudod támogatni az Ellenszél küldetését:

Támogatom

Azonnali sebességkorlátozást vezetett be a MÁV 13 hazai vasútvonalon

Azonnali sebességkorlátozást vezetett be a MÁV 13 hazai vasútvonalon

„Az 56 fokot is elérte a sínhőmérséklet” – azonnali sebességkorlátozást vezetett be a MÁV 13 hazai vasútvonalon.

A tartós kánikula nemcsak az utasokat, hanem a magyar vasúti infrastruktúrát is a végletekig próbára teszi, a sínhőmérséklet ugyanis több helyen átlépte a kritikus 56 Celsius-fokot. A hőtágulás és a potenciális balesetveszély elkerülése érdekében a MÁV kénytelen volt 13 kulcsfontosságú vonalon – köztük a legforgalmasabb balatoni és nemzetközi szakaszokon is – sebességkorlátozásokat bevezetni az esti órákig. Miközben a hálózat küzd a forrósággal, a vasúttársaság ásványvízosztással és tartalék szerelvényekkel próbálja túlélni a nyár eddigi legkeményebb hétvégéjét.

Izzik az acél: átlagosan 20 km/órával lassul a tempó

A MÁV hivatalos tájékoztatása szerint a napok óta tartó extrém hőség miatt a sínek hőmérséklete riasztó méreteket öltött. Az elmúlt öt napban az átlagos sínhőmérséklet stabilan megközelítette az 54 Celsius-fokot, de a legmelegebb mérési pontokon az 56 fokot is átlépte. Ezzel a hálózat már csütörtök óta átlépte azt a biztonsági határértéket, amely azonnali beavatkozást követel a legmelegebb, délelőttől estig tartó időszakokban.

A biztonságos vonatközlekedés fenntartása érdekében a társaság a leginkább kitett szakaszokon jellemzően 20 km/órával csökkentette a megengedett maximális sebességet. Bár a forgalom így folyamatos marad, a korlátozások miatt az érintett vonalakon 5-15 perces alapkésések épülnek be a menetrendbe. A probléma a fővárosi kötöttpályás közlekedést is elérte: a HÉV-hálózaton szintén életbe léptek hasonló sebességkorlátozások, bár a járatok többsége egyelőre csak pár perces csúszásokkal, de tartja az ütemet.

Készültség a Balatonon és a pályaudvarokon

A technikai intézkedéseken túl az utasok komfortjára is kénytelen kiemelt figyelmet fordítani a társaság. A hőségriasztás ideje alatt minden nap 10 és 17 óra között a forgalmasabb budapesti és vidéki busz-, illetve vasútállomásokon palackozott vizet osztanak a várakozóknak.

A legkritikusabb pont ezen a hétvégén egyértelműen a Balaton, azon belül is Siófok, ahol a kánikula, a vakáció és a hétvégi buliturizmus egyszerre terheli meg a hálózatot. A MÁV külön stábbal készül az éjszakai „Bagolyvonatok” megnövekedett utasforgalmára: szombat éjjel külön utasmenedzserek segítik a tömeg irányítását. A vasárnap délutáni és esti, fővárosba irányuló hazautazási csúcsra pedig egy gyorsan bevethető tartalék vonatot is állomásoztatnak a siófoki állomáson.

Miért omlik össze a menetrend, ha „csak” 35 fok van?

A nyári késések hallatán a laikus utasokban rendre felmerül a kérdés: miért kell lassítani a vonatokat, ha a levegő hőmérséklete alig 35 fok? A válasz a fizika és a magyar vasúti infrastruktúra állapotának találkozásában rejlik.

A modern vasúti pályák úgynevezett „hézagnélküli” (összehegesztett) vágányokból állnak, ami sokkal kényelmesebb és csendesebb futást biztosít, mint a régi, „kattogós” sínek. Csakhogy a közvetlen napsugárzás hatására az acélsínek hőmérséklete nyáron könnyedén 20-25 fokkal is meghaladja a levegőét. Amikor az acél 56 fokra hevül, a hőtágulás miatt megnyúlna, de mivel nincs hova tágulnia (hiszen össze van hegesztve), a sínben gigantikus belső nyomófeszültség halmozódik fel.

Ha a pálya ágyazata (a zúzottkő) nem elég stabil, vagy a leerősítések elöregedtek, ez a feszültség egy ponton utat tör magának, és bekövetkezik a kivetődés: a sín szó szerint oldalra vagy felfelé kipattan a helyéről. Ez azonnali sikláshoz és súlyos balesethez vezethet. Amikor a sínhőmérséklet eléri a kritikus szintet, a vasúttársaság azért rendeli el a sebességkorlátozást, mert a lassabban haladó, sokszor ezer tonnás szerelvények kevesebb oldalirányú (dinamikus) erővel terhelik a felforrósodott, feszültséggel teli síneket, így minimálisra csökkenthető a kivetődés kockázata. A magyar hálózat jelentős, felújításra szoruló részein az ágyazat állapota nem bírja el a maximális sebességet ilyen extrém hőtágulás mellett.

Ezen a 13 vonalon kell lassabb utazásra készülni:

  • Budapest–Győr–Hegyeshalom (1-es vonal)

  • Budapest–Esztergom (2-es vonal)

  • Kaposvár–Fonyód (36-os vonal)

  • Budapest–Pécs (40-es vonal)

  • Vác–Balassagyarmat (75-ös vonal)

  • Aszód–Vácrátót (77-es vonal)

  • Galgamácsa–Balassagyarmat (78-as vonal)

  • Budapest–Hatvan–Sátoraljaújhely (80-as vonal)

  • Vámosgyörk–Gyöngyös (85-ös vonal)

  • Budapest–Cegléd–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony (100-as vonal)

  • Debrecen–Mátészalka (110-es vonal)

  • Nyíregyháza–Nyírbátor–Mátészalka–Zajta (113-as vonal)

  • Mátészalka–Tiborszállás (115-ös vonal)


További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!

loading...