Mennyibe kerül egy hónap klímázás idén nyáron? Kiszámoltuk – meglepő adatok érkeztek.
A hirtelen jött júniusi hőhullám nemcsak a hőmérőket akasztotta ki, de a magyar háztartások klímahasználati szokásait is azonnal átírta. Egy friss, anonimizált okoseszköz-adatokat vizsgáló iparági jelentésből most kiderült, pontosan hány forintot emészt fel a hűtés egy átlagos nyári napon az érvényes hazai áramtarifák mellett. Míg sokan rettegnek a nyár végi villanyszámlától, a számok azt mutatják: a tudatos klímázás valójában elenyésző tétel a téli fűtési költségekhez képest. Kiszámoltuk, mekkora kiadásra számíthatunk idén egy teljes hónapra, vagy akár az egész szezonra vetítve.
Berobbant a kánikula: 48 óra alatt pörgött fel a magyar hűtési piac
A magyarországi klímahasználat rendkívül reaktív: az emberek többsége nem elővigyázatosságból, hanem a már elviselhetetlen hőség hatására nyúl a távirányítóhoz. Ezt tökéletesen alátámasztják a Daikin klímákat vezérlő Onecta alkalmazás legfrissebb hazai adatai. Míg június első, kellemesebb napjaiban a hálózatba kötött magyar otthonok mindössze 11 százalékában kapcsolták be a hűtést, a június 19-i kánikula berobbanása drasztikus fordulatot hozott.
Mindössze 48 óra leforgása alatt az arány kilőtt, és június 24-re már a háztartások 58 százalékában zúgtak a kompresszorok. De mit jelent ez a hirtelen jött komfortigény a pénztárcánkra nézve?
Enyhe nyár vagy pokoli hőség? Ezt mutatják a konkrét számok
A rezsicsökkentett (MVM A1) lakossági tarifával kalkulálva a hűtés költsége messze elmarad a közvélekedésben élő „luxus” kategóriától. Egy átlagos, egy helyiséget hűtő berendezés esetében a következő költségekkel érdemes számolni a Daikin saját becslései alapján:
-
Enyhébb nyári napokon: A napi fogyasztás átlagosan 1,65 kWh körül mozog, ami mindössze 61–116 forintos napi kiadást jelent.
-
Kánikula idején: A fokozott terhelés miatt a fogyasztás felkúszik 3 kWh környékére, ami napi 105–200 forinttal terheli meg a családi kasszát.
Ha ezeket az értékeket kivetítjük egy teljes hónapra, a matek a következőképpen alakul:
Egy végig enyhe, de napi szintű hűtést igénylő hónap megúszható 1830–3480 forintból. Ha viszont heteken át tartó, perzselő kánikulával nézünk szembe, a havi számla 3150–6000 forint közé kúszhat fel.
Egy átlagos, két hónapos hűtési szezon – amelyben váltják egymást a frontok és a hőhullámok – egyetlen beltéri egység használatával 5000–9500 forint közötti extra kiadást generál egy átlagos magyar háztartásban. Természetesen egy nagyobb, szigeteletlen lakás, rossz tájolás vagy több beltéri egység egyidejű járatása ezt az összeget többszörözheti.
Miért rettegünk a klímaszámlától, ha a fűtés nagyságrendekkel drágább?
A hazai fogyasztók pszichológiáját az elmúlt évek energiaválsága erősen átformálta: az áramfogyasztás növekedése sokakban azonnali „rezsipánikot” indít be. A fizika és a számok azonban mást mutatnak. A Daikin adatai is rávilágítanak arra az alapvető termodinamikai tényre, hogy hűteni lényegesen olcsóbb, mint fűteni.
Gondoljunk bele: télen egy -5 fokos külső hőmérsékletről kell a lakást 22 fokra fűteni (ez 27 Celsius-fokos hőkülönbség, úgynevezett delta T). Nyáron viszont a 35 fokos kánikulában elegendő 25-26 fokra visszahűteni a teret, ami csupán 9-10 fokos különbség áthidalását jelenti. Ráadásul a modern, inverteres klímák (melyek lényegében levegő-levegő hőszivattyúk) 1 kWh elektromos áramból 3-4 kWh hűtési (vagy fűtési) energiát képesek előállítani.
Ez az oka annak, hogy míg egy gázkazános téli fűtési szezon több százezer forintot emészt fel, a nyári komfort ára tízezer forint alatt tartható. Ez a gazdasági összefüggés magyarázza a hőszivattyús rendszerek robbanásszerű hazai terjedését is: a négyévszakos (hűtő-fűtő) klímákkal optimalizált háztartások éves energiamérlege ma már sokkal stabilabb, mint a kizárólag gázra utalt otthonoké.
Három trükk, amivel a töredékére vághatod a költségeket
Bár az 5-10 ezer forintos szezonális költség nem tűnik soknak, némi tudatossággal ez is csökkenthető:
Okos időzítés: A Daikin adatai szerint a magyarok kezdik megtanulni az okosfunkciók használatát – az időzítők használata négy nap alatt kilencszeresére nőtt. Ne hűtsük az üres lakást, de ne is engedjük teljesen felmelegedni; az applikációk segítségével elég a hazaérkezés előtt fél órával beindítani a rendszert.
Fizikai árnyékolás: A legolcsóbb hűtés az, amire nincs szükség. A déli, kora délutáni órákban lehúzott redőnyökkel és sötétítőkkel akár 2-3 fokkal is csökkenthető a belső hőmérséklet, így a klímának kevesebb munkát kell elvégeznie.
Helyes hőfokbeállítás: A jégszekrény-effektus nemcsak az egészségre káros, de drága is. Minden egyes fokkal, amivel lejjebb állítjuk a célhőmérsékletet, exponenciálisan nő a kompresszor áramfelvétele. A külső hőmérsékletnél maximum 7-8 fokkal hűvösebb beállítása az ideális.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!