Már Orbán Viktor letartóztatását is indítványozták az aranykonvoj-ügyben. Frissítve: az ügyvéd saját Facebook-oldalán pontosította a sajtóban megjelent híreket.
Az aranykonvoj-ügy csütörtöki fordulata után péntekre újabb, jogilag is súlyosabb fejlemény látott napvilágot:
az elfogott ukrán pénzszállítók ügyvédje őrizetbe vételt és letartóztatást indítványozott Orbán Viktor volt miniszterelnök, valamint három korábbi vezető — Hajdu János, Farkas Örs és Demeter Tamás — ellen.
Érdemes azonban rögtön tisztázni, mit is jelent ez pontosan, és mit nem.
Mit indítványozott az ügyvéd?
Horváth Lóránt, az elfogott ukrán állampolgárok ügyvédje a 24.hu birtokába került beadványában a négy érintett terhére hétrendbeli, aljas indokból elkövetett jogellenes fogvatartást és kényszervallatást ró. Indoklásában kifejezetten a 444 csütörtöki cikkére, és az ott idézett, kiszivárgott ügyészségi dokumentumra hivatkozik.
A beadvány lényege:
ha a márciusi rajtaütés és az ukrán állampolgárok fogva tartása nem törvényes büntetőeljárási okból, hanem — az ügyvéd szavaival élve — „előzetesen meghozott politikai vagy igazgatási döntés végrehajtásaként” történt, akkor az megvalósítja a Büntető Törvénykönyv 304. paragrafusa szerinti jogellenes fogvatartás bűntettét.
Az ügyvéd szerint a négy érintettnél „megalapozottan felmerül a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának veszélyeztetése”, ami indokolhatja az őrizetbe vételt, és a nyomozás során felmerülő további adatok fényében a letartóztatást is.
Mit jelent ez a gyakorlatban — és mit nem?
Ezen a ponton érdemes megállni egy pillanatra, mert a helyzet könnyen félreérthető. Egy ügyvédi indítvány nem azonos egy bírósági döntéssel.
Az indítvány csupán azt jelenti, hogy az egyik fél (jelen esetben a sértettek jogi képviselője) kéri a hatóságtól egy intézkedés elrendelését. Ez bármikor benyújtható, de önmagában semmilyen jogkövetkezménnyel nem jár, amíg az illetékes szerv (az ügyészség, majd szükség esetén a bíróság) nem dönt róla.
Vagyis ettől a pillanattól kezdve Orbán Viktor nem letartóztatott, nincs őrizetben, és — a nyilvánosan elérhető információk szerint — hivatalosan még gyanúsítottként sem hallgatták ki. Az, hogy egy ügyvéd letartóztatást indítványoz, csupán azt jelzi, hogy ő ezt indokoltnak látja. A döntés joga és felelőssége azonban kizárólag a nyomozó hatóságé és a bíróságé.
Az ügyvéd saját pontosítása
Horváth Lóránt — látva, hogy a sajtó egy része egyszerűen „Orbán letartóztatását indítványozta” címmel futtatta a hírt — saját Facebook-oldalán két posztban is szükségesnek látta tisztázni a megjelent összefoglalókat. Az egyikben azt írta: „Ha hétfőn azt olvassuk, hogy gyanúsítottként hallgatták ki Hajdú Jánost és Farkas Örsöt, de nem veszik őket őrizetbe, akkor biztosak lehetünk abban, hogy Orbánig nem jut el az ügy.” A másikban még egyértelműbben fogalmazott: „Természetesen nem indítványoztuk Orbánék letartóztatását (mert az ügyészségi hatáskör), csak a gyanúsításukat és őrizetbe vételüket.”
Ez közvetlenül megerősíti azt a jogi különbséget, amit cikkünk fentebb is jelzett: az indítvány tartalma elsősorban a gyanúsítotti státusz és az őrizetbe vétel kezdeményezése — a letartóztatás csak egy később, a nyomozás során feltárt adatok fényében felmerülő lehetőség, nem azonnali követelés. Horváth egyúttal egy konkrét tesztet is felállított arra, mire figyel a következő napokban: ha azt látja, hogy Hajdut és Farkast gyanúsítják és őrizetbe veszik, de Orbán Viktor neve nem kerül elő hasonló módon, abból arra következtet, hogy az ügy politikai okból nem ér el a volt miniszterelnökig.
Hogyan illeszkedik ez a csütörtöki eseményekhez?
Az indítvány közvetlenül arra a csütörtökön kiszivárgott dokumentumra épül, amelyben — a 444 idézete szerint — Orbán Viktort, Farkas Örsöt, Hajdu Jánost és Demeter Tamást olyan személyekként nevezik meg, akik „lényegi döntést, utasítást” hoztak, és akiknek a büntetőjogi felelősségét tisztázni kell. A dokumentum szerint Hajdu János és Farkas Örs esetében a „gyanúsítotti kihallgatásuk indokolt”.
A Legfőbb Ügyészség a 24.hu megkeresésére ismét nem erősítette meg, de nem is cáfolta a dokumentum létezését. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész csütörtöki nyilatkozatában — Magyar Péter nyilvános határidője után —, konkrét nevek említése nélkül azt írta: a szakmai álláspont szerint már most megfogalmazható a bűncselekmény megalapozott gyanúja „egyes magas beosztású érintettek kapcsán”.
A valódi jogi kérdés
Az ügyvédi beadvány legfontosabb jogi kérdése nem az, hogy Orbán Viktor elvont értelemben „bűnös-e”, hanem egy nagyon konkrét tényállás: vajon a márciusi rajtaütés és az ukrán állampolgárok őrizetbe vétele valódi, törvényes büntetőeljárási alapon történt, vagy csupán egy előre meghozott politikai döntés végrehajtása volt, amelynek utólag adtak büntetőeljárási formát?
Ez a megkülönböztetés azért kulcsfontosságú, mert ha az utóbbi bizonyítható, az nem „csupán” egy rossz vagy átpolitizált döntés lenne, hanem önmagában is megvalósítana egy büntetőjogi kategóriát (a jogellenes fogvatartást). Ez pedig egészen más súlycsoportot képvisel, mint egy szabálytalan, de jogi keretek között meghozott intézkedés.
A történtek háttere röviden
Március 5-én a TEK kommandósai elfogtak hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban szállított, 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát, amely egy ukrán állami bank tulajdona volt. A Telex korábbi feltáró cikke szerint a rajtaütés időpontjáról a kormányzat döntött, és egy, a titkosszolgálati anyagokba betekintő ügyész szerint a hivatkozott nemzetbiztonsági kockázatot semmilyen adat nem támasztotta alá. Az ukrán fél és az érintett bankok szerint a szállítmány teljesen szabályos volt. Május elején Ukrajna visszakapta a pénzt, Volodimir Zelenszkij pedig megköszönte Magyarországnak „a konstruktív hozzáállást”.
Mi jöhet most?
A beadvány önmagában nem indít automatikusan eljárást — az ügyészségnek kell állást foglalnia arról, hogy helyt ad-e az indítványnak. Az ügyészség korábbi nyilatkozata szerint „a közeljövőben érdemi eredményekre” lehet számítani az ügyben. Horváth Lóránt saját mércéje szerint a választ napokon belül megkapjuk: ha a négy érintett közül csak a beosztottak (Hajdu, Farkas) ellen történik gyanúsítás és őrizetbe vétel, Orbán Viktor neve nélkül, az önmagában jelzés lesz arra, hogy az ügy hol akad el.
Hogy a négy megnevezett személy — köztük Orbán Viktor — jogi státuszára nézve ez pontosan mit jelent majd, az a következő napokban dőlhet el.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!