Sulyok aláírta: gigantikus uniós forrás érkezik, végleg felszámolják a NER kedvenc alapítványait.
Hivatalossá vált a Tisza-kormány eddigi legfontosabb politikai és gazdasági lépése: Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az európai uniós források hazahozatalához szükséges átfogó törvénycsomagot. A jogszabály nemcsak 16,4 milliárd euró (több ezer milliárd forint) felszabadítását teszi lehetővé, hanem alapjaiban rajzolja át a magyar állam átláthatóságát. A csomag legfájdalmasabb pontja az előző rendszer számára a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) intézményének teljes felszámolása.
A parlamenti honlap tanúsága szerint a kihirdetés előtti státuszból a jogszabály megkapta a „Köztársasági elnök aláírta” minősítést, ezzel gyakorlatilag lezárult az a törvényalkotási folyamat, amely a tavaszi kormányváltás legfőbb ígérete volt. A Tisza-kormány benyújtott, és kedden hatalmas parlamenti többséggel (142 igen, 39 nem és 3 tartózkodás mellett) elfogadott törvényjavaslata megteremti azokat a jogállamisági és átláthatósági feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság a befagyasztott pénzek folyósításához szabott.
Nem csak ígéret: mi változik pontosan a törvénnyel?
Az „európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” szóló jogszabály nem csupán egy adminisztratív kipipálása a brüsszeli elvárásoknak, hanem a korábbi (NER) gazdasági struktúra sarokköveit bontja le. A csomag legfontosabb intézkedései:
- Szigorodó magántőkealapok: Átírják a korábbi kormányzati holdudvar által előszeretettel használt, a végső tulajdonosokat jótékony homályban tartó magántőkealapok szabályozását.
- Erősebb Integritás Hatóság: Szélesebb jogköröket kap az uniós és hazai közpénzek elköltését ellenőrző független szerv.
- Transzparens politikusok: Szigorítják a politikai szereplők vagyonnyilatkozati követelményeit, bezárva a korábbi kiskapukat.
Miért a KEKVA-k felszámolása a legnagyobb dobás?
A törvény legfajsúlyosabb – és gazdaságtörténeti szempontból is a legjelentősebb – lépése a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) intézményének megszüntetése.
Az Európai Bizottság jogállamisági aggályainak epicentrumában évekig ezek az alapítványok álltak. A korábbi Fidesz-kormányzat ezekbe az (államtól függetlenített, de állami milliárdokkal és ingatlanokkal kistafírozott) alapítványokba szervezte ki a magyar felsőoktatás jelentős részét, valamint kastélyokat, részvénycsomagokat és más nemzeti vagyonelemeket. A kuratóriumokba élethosszig tartó mandátummal ültették be a kormánypárti politikusokat és lojális üzletembereket, akiket a közbeszerzési és összeférhetetlenségi szabályok alól is kivontak.
A KEKVA-k felszámolása nemcsak az Európai Unió által várt „mérföldkövek” teljesítését jelenti, hanem azt is, hogy az állam visszaszerzi a kontrollt a kiszervezett nemzeti vagyon felett. Hogy pontosan mekkora összegről van szó, azt egyelőre csak becsülni lehet, de már 2023 nyarán is eurómilliós nagyságrendű károkról beszéltek a szakértők a rendszer átláthatatlansága miatt.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!