533 milliárd forint a magyar villamoshálózatra — mire megy a pénz, és mit jelent neked?

A szerda este megjelent Magyar Közlönyből kiderült: a kormány két nagy tételt hagyott jóvá a villamosenergia-rendszer fejlesztésére. Összesen több mint 533 milliárd forintról van szó, amelynek végrehajtását a vidék- és településfejlesztési miniszterre bízták. A két tétel:

53,3 milliárd forint okos villamosenergia-mérők beszerzésére és telepítésére,
479,7 milliárd forint a hálózat fejlesztésére, hogy jobban kezelje a megújuló energiát.

Honnan jön ez a pénz?

Ez a leglényegesebb pont, amit a száraz közlemény nem emel ki: a forrás uniós. A kormány korábban 16,4 milliárd euró uniós támogatás lehívásáról állapodott meg az Európai Bizottsággal, és ebből nagyjából 5 milliárd euró jut a villamosenergia-rendszerre. Vagyis ez a fejlesztés a magyar helyreállítási és ellenállóképességi terv (a koronavírus utáni európai újraindítási alap) része — éveken át épp az volt a vita tárgya, lehívható-e egyáltalán ez a pénz. Most a konkrét tételek megjelentek a Közlönyben.

Mit csinál egy okosmérő?

A hagyományos villanyórát le kell olvasni (vagy te diktálod be), és csak egyetlen számot mutat: mennyit fogyasztottál összesen. Az okosmérő ezzel szemben folyamatosan, távolról továbbítja az adatokat a szolgáltatónak, és pontosan rögzíti, mikor mennyi áramot használsz.

Ennek két gyakorlati haszna van a háztartás szempontjából. Egyrészt megszűnik a leolvasás és a becsült számla — mindig a tényleges fogyasztásod alapján fizetsz. Másrészt utat nyit a rugalmas, idősávos díjszabás felé: ha egyszer bevezetik, olcsóbban áramozhatsz a kevésbé terhelt időszakokban (például éjjel), és drágábban a csúcsidőben. Ez tudatos fogyasztással valódi megtakarítást jelenthet — például ha az éjszakai órákra időzíted a mosást vagy az elektromos autó töltését.

Van árnyoldala is, amit érdemes kimondani: az okosmérők percről percre rögzítik a fogyasztási szokásaidat, ami adatvédelmi kérdéseket vet fel, és egyes országokban épp emiatt volt vita a kötelező bevezetésükről.

Miért kell a hálózatot is fejleszteni?

A 480 milliárdos tétel a kevésbé látványos, de fontosabb rész. A magyar villamoshálózat jelentős része régi, és nem arra tervezték, hogy sok, ingadozó termelésű megújuló forrást (napelem, szélerőmű) fogadjon be. Napsütésben hirtelen sok áram termelődik, borús időben kevés — a hálózatnak ezt a hullámzást kezelnie kell, különben instabillá válik.

A miniszter szerint a fejlesztések több mint 4800 megawatt tiszta energiatermelés rendszerbe kapcsolását alapozzák meg, és évente akár 1000 megawattal bővülhetnek a hazai megújuló kapacitások. A kormányzati érvelés szerint mindez hosszabb távon az energiaárakat is csökkentheti, és növeli az ország versenyképességét.

Röviden: uniós pénzből korszerűsítik a magyar villamoshálózatot, és okosmérőket telepítenek. A háztartások szintjén ennek két kézzelfogható következménye lehet — pontosabb, becslés nélküli számla, és idővel a lehetőség, hogy a fogyasztás okos időzítésével spórolj. Hogy ebből mennyi valósul meg és milyen ütemben, az a következő évek kérdése; egyelőre a keretösszegek jelentek meg, a konkrét pályázatok és telepítési ütemtervek még hátravannak.

További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!