Hivatalos: Sulyok Tamás aláírta, Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök.
Megszületett a döntés, amely hivatalosan is lezár egy korszakot a magyar politikában: Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta és elrendelte a tizenhatodik Alaptörvény-módosítás kihirdetését. Bár az államfő finoman jelezte, hogy a lépés nem feltétlenül van az ínyére, jogi értelemben kénytelen volt zöld utat adni a Tisza Párt kétharmados csomagjának. Ezzel a Fidesz utolsó jogi reménysugara is elszállt, Sulyok ugyanis épp a korábbi kormánypárt érvelését zúzta porrá.
A Sándor-palota hivatalos Facebook-oldalán megjelent közlemény pontot tett az elmúlt hetek legfeszültebb közjogi vitájának végére. Az Országgyűlés által 135 igen szavazattal elfogadott, Magyar Péterék által benyújtott alkotmánymódosítás mostantól a magyar jogrendszer hivatalos része.
Mi van a Tisza-féle alkotmánymódosításban?
Történelmi pillanat ez, hiszen most először nem a Fidesz, hanem az új kormánypárt, a Tisza formálta a saját (és választói) képére az Alaptörvényt. A csomag három brutális csapást mér a NER eddigi struktúrájára:
-
Vége az Orbán-érának: A miniszterelnöki megbízatást szigorúan két ciklusra korlátozzák. Ez a passzus az, ami miatt Orbán Viktor a jövőben semmilyen formában nem térhet vissza a kormányfői székbe.
-
Vagyonvisszaszerzés: Lehetővé válik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) megszüntetése, és az oda kiszervezett ezermilliárdos állami vagyon visszavétele.
-
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vége: Megteremtik a jogi alapot a Lánczi Tamás által vezetett, sokat kritizált hivatal felszámolására.
Sulyok Tamás bemosott egyet a Fidesznek
A módosítás legvitatottabb pontja egyértelműen a miniszterelnöki ciklusok maximalizálása volt. A Fidesz–KDNP hevesen tiltakozott, mondván: ez egy törvénysértő, visszamenőleges hatályú jogalkotás. Sokan arra számítottak, hogy a korábban a Fidesz által jelölt Sulyok Tamás (volt alkotmánybírósági elnökként) megvétózza a törvényt, és az Alkotmánybírósághoz küldi normakontrollra.
Nem így történt. Sulyok megállapította, hogy a módosítás a formai követelményeknek megfelel. Sőt, az államfő jogi indoklása egyenesen Magyar Péterék érvelését támasztotta alá, és cáfolta a Fideszét: kimondta, hogy az Alaptörvény-módosítás egy hivatalban lévő miniszterelnök fennálló hivatali idejét nem befolyásolja, csupán a jövőre nézve változtatja meg a megválaszthatóság feltételeit. Magyarán: szó sincs visszamenőleges jogalkotásról. A közhivatal-viseléshez való jog pedig alkotmányosan igenis korlátozható.
„Szokatlan és szükségtelen” – Az államfő magánvéleménye
Bár jogilag átengedte a csomagot, Sulyok Tamás nem állta meg, hogy ne fűzzön hozzá komoly politikai-elvi kritikát. A közleményben rögzítette:
-
A szabályozás európai és világviszonylatban is szinte egyedülálló.
-
A kormányfői ciklus korlátozását a fejlett európai parlamentáris demokráciákban nem tekintik szükségesnek.
-
Szerinte a miniszterelnök megválasztása a népakarat legjelentősebb közvetett megnyilvánulása, aminek a korlátozása aggályos lehet a demokrácia elveire nézve.
A NER bedarálta önmagát
Van valami mélyen ironikus és sorsszerű abban, hogy a Fidesz politikai visszatérésének legfőbb jogi akadályát végül az a Sulyok Tamás szentesítette aláírásával, akit maga az Orbán-rendszer emelt a legmagasabb közjogi méltóságba. Sulyok döntése – még a fintorgó magyarázkodás ellenére is – azt mutatja: az új, kétharmados Tisza-többség jogi úthengerével szemben a régi rendszer hátrahagyott tisztségviselői is tehetetlenek. A köztársasági elnök felismerte, hogy jogászként nem tud belekötni abba, amit politikusként talán nagyon is szeretett volna megvétózni. Ezzel a tollvonással pedig nemcsak egy alaptörvény-módosítást írt alá, hanem hivatalosan is lezárta Orbán Viktor negyedszázados dominanciáját a magyar belpolitikában.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
