Veszélyben a Master Good 120 milliárdos beruházása: Külföldi munkaerő nélkül nem épül meg a gyár.
Éles helyzetértékelést és egyértelmű ultimátumot fogalmazott meg Bárány László, a kisvárdai Master Good-csoport ügyvezető igazgatója egy szerdai szakmai rendezvényen. A cégvezető bejelentette: ha a vállalat nem kap lehetőséget külföldi munkaerő behozatalára, elállnak egy tervezett, 120 milliárd forintos magyarországi gyárépítéstől. A korlátozások ráadásul nemcsak a bővülést gátolják, hanem a jelenlegi termelés csökkentését is magukkal vonhatják.
Nem az olcsóság, hanem a fizikai hiány a fő ok
Bárány László a rendezvényen igyekezett eloszlatni azt a gyakori tévhitet, miszerint a vállalatok a spórolás miatt alkalmaznak vendégmunkásokat.
Nincs magyar munkaerő: Az ügyvezető szerint a külföldiek alkalmazására azért van szükség, mert Magyarországon már egyszerűen nem találni olyan embert, aki hajlandó és képes lenne nehéz fizikai munkát végezni.
Visszafordíthatatlan demográfiai válság: Bárány úgy látja, a folyamatos népességfogyás miatt a helyzet a jövőben sem fog javulni. Rámutatott, hogy a kormányzati családpolitika és a nők anyagi motiválása a gyermekvállalásra nem hozta meg a várt sikert. Szerinte a politikának szembe kell néznie a valósággal: a demográfiai trendeket képtelenség megfordítani, és a magyar népesség hamarosan 9 millió fő alá csökken.
Szerinte a politikusoknak fel kell tenniük maguknak a kérdést: jót tesz-e az országnak, ha a munkaerő-szabályozások miatt ekkora beruházások maradnak el?
Kérdőjelek a beruházás körül és iparági aggodalmak
Azt egyelőre nem tudni pontosan, melyik 120 milliárdos projektről beszélt a cégvezető. A Master Good idén év elején már bejelentett egy nagyszabású, 600 új munkahelyet teremtő fejlesztést – amellyel Szijjártó Péter akkori külügy- és külgazdasági miniszter is büszkélkedett –, de annak az értéke „csak” 72 milliárd forint volt.
Bárány László kifakadása azonban nem egyedi eset a magyar gazdaságban. A vendégmunkások behozatalának szigorítása vagy tiltása komoly feszültséget okoz a versenyszférában: a nagy munkáltatói szervezetek már május közepén kongatták a vészharangot, jelezve, hogy a külföldi munkaerő kizárása hosszabb távon az egész magyar gazdaságot veszélybe sodorhatja.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!