„Hát menjenek a kva anyjukba” – Katonai lehallgatók között fenyegették meg az Integritás Hatóság elnökét, aki most mindent kiborított.
Ritkán látható, elemi erejű politikai földrengést okozott az Integritás Hatóság elnökének legfrissebb nyilatkozata. Bíró Ferenc a De! Akcióközösség vasárnap esti élő videóinterjújában olyan részletességgel és kendőzetlen őszinteséggel beszélt az Orbán-kormány alatt elszenvedett politikai nyomásgyakorlásról és az ellene indított bosszúhadjáratról, ami teljesen új megvilágításba helyezi a NER működését. Az elnökénél láthatóan betelt a pohár, és Kolozsi Ádámnak nyilatkozva olyan mondatokkal vágott vissza a hatalomnak, amelyek visszhangja még nagyon sokáig érezhető lesz a magyar közéletben.
Amikor egy országban a korrupció kiszűrésére létrehozott csúcsszerv vezetője nyíltan maffiamódszerekkel, koncepciós eljárásokkal és családi megfélemlítéssel vádolja meg a kormányzó elitet, az Európa bármelyik államában azonnali kormányválságot jelentene. Magyarországon az Integritás Hatóság története eleve sajátosan indult, ám a kulisszák mögött zajló háború eddig rejtve maradt a nyilvánosság elől. Mostanáig.
A naivitás ára: amikor valaki komolyan veszi a korrupció elleni harcot
Az Integritás Hatóságot eredetileg 2022-ben, az Európai Unió és a magyar kormány közötti megállapodás kényszerítette ki. A hatalom részéről ez egy kötelező kör, egyfajta politikai színjáték volt abban a reményben, hogy a brüsszeli mérföldkövek látszólagos teljesítésével megnyithatják a befagyasztott uniós forrásokat. A kormányzati gépezetbe azonban porszem csúszott: a hatóság élére megválasztott Bíró Ferenc – aki korábban a versenyszférában topvezetőként csalásmegelőzéssel és -felderítéssel foglalkozott – komolyan vette a hivatali esküjét.
Bíró elmondása szerint nem voltak erős politikai kapcsolatai, egyszerűen a versenyszférát lecserélve a köz szolgálatába akart állni.
„Naiv voltam? Persze, hülye voltam, mondhatjuk így is. De ne már, hogy egyszer csak ott találjuk magunkat az ’50-es években megint?”
– fogalmazott az elnök. A NER-ben senki sem számított arra, hogy az új vezető nem lesz megvehető vagy megfélemlíthető. Amikor kiderült, hogy valóban végezni akarja a dolgát, a kezdeti meglepődést gyorsan felváltotta a személye és a hivatala elleni szisztematikus támadás.
Katonai zavarókészülékek az igazságügyi miniszter asztalán
A nyomásgyakorlás egyik legszürreálisabb, kémfilmekbe illő jelenete 2024 márciusában zajlott le. Nem sokkal azután, hogy a hatóság hatékonyabb jogköröket követelt magának, a munkatársai pedig váratlan helyszíni szemlét tartottak az Országos Kórházi Főigazgatóság központjában, Bíró Ferencet berendelték az Igazságügyi Minisztériumba egy zárt ajtók mögötti rapportra.
Az elnök beszámolója szerint már a szobába belépve megdöbbentő látvány fogadta: a miniszteri tárgyalóasztalon aktívan sugárzó, katonai technológiát alkalmazó lehallgátásgátló eszközök sorakoztak. Az asztal túloldalán két miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter várta.
Tuzson kerek perec kijelentette, hogy „a hatóság ne csináljon ilyeneket”, utalva a váratlan ellenőrzésekre, és nyomatékosan elvárta Bírótól, hogy ő maga igazolja Brüsszel felé a magyar mérföldkövek teljesülését. Az elnök ezen a ponton teljesen berágott, és közölte, hogy a szabályok szerint fognak eljárni, a megfélemlítés nem fog működni. Tuzson azonban az észérvek helyett csak ugyanazt a parancsot ismételgette.
„Egyébként meg akkor tudjon a helyem, és akkor menjek haza” – foglalta össze a miniszteri üzenet lényegét az elnök. Miután nem adott ki hamis igazolást, a kormány egy miniszteri rendelettel gyorsan korlátozta is a hatóság jogát az állami intézményekbe való belépésre.
Egészpályás letámadás Rogán Antal köreinek érintése után
A nyílt háború akkor vált totálissá, amikor az Integritás Hatóság a központi közbeszerzéseket, köztük a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal gigantikus költéseit kezdte górcső alá venni. Ez az a terület, ahonnan a választások után bűnbánó szerepben tetszelgő Balásy Gyula cégbirodalmát tömték ki százmilliárdos adófizetői pénzekkel.
A hatalom válasza menetrendszerűen érkezett: Bíró ellen büntetőeljárást indítottak. A gyanúsítás szerint hivatali visszaélést és hűtlen kezelést követett el, mert a hivatali autója mellett egy másik felső kategóriás gépkocsit is béreltetett, amit átengedett a feleségének, valamint gyanús tanácsadói szerződéseket kötött. Az elnök szerint azonban egyértelműen koncepciós, politikai bosszúhadjáratról van szó, amellyel az ügyészség most vádemelésre készül.
A legbrutálisabb csapás azonban a családját érte. Miután a feleségének – vélhetően titkosszolgálati segítséggel – előidéztek egy koccanásos balesetet, hogy bizonyítsák az autóhasználatot, egy reggel 50 rendőr árasztotta el a hivatalt, és egy tucat fegyveres szállta meg az otthonukat. A házkutatás során a feleségét és az érettségire készülő kislányát is fegyveres kíséret mellett a falhoz állították, miközben bűnözőkként bántak velük, és még az ügyvéd hívását is megakadályozták.
„Menjenek a kurva anyjukba” – totális kiakadás az élő adásban
Bíró Ferenc az interjúban képtelen volt és nem is akarta elfojtani az indulatait a családja szándékos és rosszindulatú traumatizálása miatt. A hatósági fellépésre reagálva olyan elemi őszinteséggel mondta ki a véleményét, ami ritkán hallható egy magas rangú hivatalnok szájából:
„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”
Az elnök szerint a támadások sablonosak és kiszámíthatók: a korrupcióellenes vezetőkkel szemben mindig olyan vádakat kreálnak, amilyeneknek a kivizsgálása éppen a feladatuk lenne. Ez azért van, mert a lejáratást tervező politikai szereplők kevéssé fantáziadúsak, és csak azt tudják rávetíteni a másikra, amit ők maguk tennének az adott szituációban. Bíró azt is elárulta, hogy korábban a feleségének is felajánlottak egy olyan fiktív állást, ahová be se kellett volna járnia érdemi teljesítmény nélkül, de ő ezt már akkor is felháborítónak tartotta és elutasította.
Az Integritás Hatóság vezetője kiemelte: az április 12-i tömeges civil akciók, a választási visszaélések megakadályozására irányuló mozgalmak komoly fordulópontot jelentenek a magyar közéletben. Ez az új politikai klíma az oka annak, hogy most már szabadabban és nyíltan hajlandó beszélni a rendszer legsötétebb belső zsarolási mechanizmusairól.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!