40 százalékos bérvágás vagy trükkös matek? Tegyük tisztába, mi történik a képviselői fizetésekkel.
Május végén hangos volt a magyar sajtó a hírtől: a frissen megalakult Tisza-kormány drasztikus, 40 százalékos fizetéscsökkentést hajt végre a parlamentben. A párt kommunikációja és a híradások zöme is ezt az üzenetet erősítette. A részletekbe és a törvényi szorzókba beleásva azonban hamar kiderül, hogy a képviselők túlnyomó többsége számára a valóságban meg sem közelíti ezt a mértéket a bércsökkenés. De akkor mennyi az annyi?
A bűvös 40 százalék: csak az alapokra igaz
Kezdjük azokkal az adatokkal, amelyek megfelelnek a politikai kommunikációnak. A törvényjavaslat valóban alapjaiban nyúl hozzá a képviselői alapilletmény kiszámításának módjához. Eddig a honatyák a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset háromszorosát kapták alapfizetésként (ez a tavalyi hivatalos KSH-adatok alapján havi bruttó 2 millió 182 ezer forintot jelentett). Ezt a szorzót vitte le a Tisza-kormány 1,8-szorosra.
Ha szigorúan csak ezt az alapilletményt nézzük, a matek kijön: az új alapfizetés 1 millió 309 ezer forintra apad, ami ténylegesen nagyjából 40 százalékos vágás.
Ahol a rendszer trükkös lesz: a bizottsági szorzók
A parlamenti matematika azonban itt még nem ér véget. A 199 képviselő közül ugyanis szinte senki sem „csak” egy mezei képviselő, aki csupán az alapbért viszi haza. A politikusok a különböző bizottsági és parlamenti tisztségekért extra szorzókat kapnak az alapfizetésükre. És itt jön a csavar: miközben a Tisza-kormány az alapfizetést jelentősen csökkentette, ezeket a bizottsági szorzókat párhuzamosan megemelte.
Nézzük meg konkrét példákon keresztül, mit is jelent ez a gyakorlatban azokra a képviselőkre nézve, akik aktívan dolgoznak a parlamentben (és ők vannak döntő többségben):
-
Egy bizottság tagja: Korábban 1,2-szeres szorzó járt, amit az új javaslat 1,8-szorosra emel. Így a fizetésük 2,61 millióról csupán 2,35 millió forintra csökken. Ez nem 40, hanem mindössze 10 százalékos csökkenés.
-
Két bizottság tagja (vagy törvényalkotási bizottsági tag): Az 1,4-es szorzót kettőre emelték. Így 3,05 millióról 2,61 millióra esik a bérük, ami csupán 14,3 százalékos vágás.
-
Bizottsági elnökök: Itt 1,7-esről 2,4-esre nőtt a szorzó, a végső bérük így 15 százalékkal csökken.
-
Bizottsági alelnökök: Az ő szorzójuk 1,5-ről 2,2-re emelkedett, ami a gyakorlatban 12 százalékos fizetéscsökkenést jelent a korábbiakhoz képest.
Kik kapják a legnagyobb vágást?
A törvényjavaslat leginkább a legfelső vezetést érinti. Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes házelnök esetében a fizetéscsökkenés – az ő speciális szorzóik miatt – valóban megközelíti a kommunikált mértéket. A miniszterelnöki és a házelnöki bér bruttó 8 millió forintról nagyjából 5,1 millió forintra csökken, ami egy jelentős, 36 százalékos vágás.
Az adatok mélyére nézve egyetlen olyan parlamenti képviselőt találni a jelenlegi 199 fős mezőnyben, akire teljes mértékben igaz a sokat emlegetett 40 százalékos csökkenés. Ő nem más, mint a fideszes Lázár János, aki jelenleg az egyetlen olyan honatya, akinek a képviselői mandátumán kívül az égvilágon semmilyen egyéb parlamenti, bizottsági vagy állami tisztsége sincs, így kizárólag a csökkentett alapbért fogja megkapni.
A juttatásoknál viszont tényleg megvágják a költségeket
Bár a fizetéseknél a 40 százalékos retorika a többség esetében túlzó, a béren kívüli juttatások terén a törvényjavaslat valóban szigorú korlátozásokat vezet be:
-
Megszűnik a budapesti képviselők üzemanyagtámogatása.
-
Megtiltják, hogy a frakciók a fel nem használt keretmaradványukat megtartsák.
-
A lakásbérletre és a szállodahasználatra fordítható havi keret nagyjából 31 százalékkal, 763 ezer forintról 523 ezer forintra csökken.
Összességében tehát elmondható: a parlament fenntartása valóban olcsóbb lesz az adófizetőknek, de aki abban bízott, hogy az átlagos képviselők fizetése a felére apad, annak csalódnia kell – a többség továbbra is 2 millió forint feletti bruttó tiszteletdíjat visz majd haza havonta.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!