Saját pártja is fellázadt: a bíróság és a republikánusok együtt fékezték meg Trump 1,8 milliárd dolláros „kárpótlási alapját”.
Komoly visszalépésre kényszerült Donald Trump kormánya: az Igazságügyi Minisztérium (DoJ) közölte, hogy leállítja az 1,8 milliárd dolláros, úgynevezett „anti-weaponization” (az igazságszolgáltatás fegyverként való felhasználása elleni) alap körüli munkát. A döntést részben egy bírósági végzés, részben pedig a saját pártján belüli, ritkán látott lázadás kényszerítette ki.
Fontos azonban tisztán látni: az alap nincs véglegesen eltörölve. A bíróság egyelőre csak ideiglenesen állította meg a folyamatot, és június 12-re tárgyalást tűztek ki, amely eldönti, meghosszabbítják-e a tilalmat.
Mi történt pontosan?
A virginiai szövetségi bíró, Leonie Brinkema (még Bill Clinton által kinevezett bíró) pénteken adta ki a végzést, amely megtiltja a DoJ-nak, hogy bármilyen további lépést tegyen az alap létrehozása felé – beleértve a pénz átutalását, az igények elbírálását vagy bármilyen kifizetést. A cél, hogy egyetlen forint se kerüljön visszafordíthatatlanul kifizetésre, amíg a bíróság mindkét fél érveit meg nem hallgatja.
A keresetet egy, a Trump-kormány által korábban kirúgott, a január 6-i ügyekben dolgozó ügyész és mások nyújtották be. Az ügyben több párhuzamos per is fut – kettő Washingtonban (az egyiket a Capitoliumot védő két rendőr indította), egy pedig Kalifornia déli kerületében.
A DoJ közleményében jelezte: „határozottan nem ért egyet” a döntéssel, de „tiszteletben tartja a bíróság végzését”. Maga Trump az ABC Newsnak így reagált: a kormány „alá van vetve a bíróságoknak”, és „pillanatnyilag ez a helyzet”.
Miért fordultak ellene a republikánusok?
A tervezet nem csak a demokratáknál verte ki a biztosítékot – a Trump számára igazán fájó nyomás a saját oldaláról érkezett. Több republikánus is nyíltan bírálta az alapot, és a beszámolók szerint többen azzal fenyegetőztek, hogy a demokratákkal szavaznak. Mike Pence volt alelnök „mélyen sértőnek” nevezte a tervet, John Thune szenátusi többségi vezető pedig azt szorgalmazta, hogy maga a kormány állítsa le.
A novemberi félidős választások előtt az alap politikai teherré vált: a republikánusok szerint elvonta a figyelmet a választókat valóban foglalkoztató témákról.
Honnan jött az 1,8 milliárd?
Az alap egy egyezség részeként jött létre, amely Trump 10 milliárd dolláros, az amerikai adóhivatal (IRS) ellen indított perét zárta volna le. A per hátterében az áll, hogy egy egykori kormányzati alvállalkozó korábban kiszivárogtatta Trump adóbevallásait. Az egyezséget a hivatalos közlés szerint az elnök, a családja és a Trump Organization kötötte a kormánnyal.
Az alapból – a kommunikáció szerint – azok igényelhettek volna kártérítést, akiket szerintük a kormány „fegyverként” használt igazságszolgáltatással célzottan üldözött, pártállástól függetlenül.
A vita kereszttüzében: a január 6-i elítéltek
A tervezet azért robbantott ki ekkora botrányt, mert a kritikusok szerint a Capitolium 2021. januári ostromában elítéltek is igényelhettek volna belőle állami pénzt – márpedig Trump hivatalba lépése első napján mintegy 1500 január 6-i elítéltnek adott kegyelmet. Az ellenzők egyenesen „lecsúszópénztárnak” (slush fund) nevezték az alapot, és aggasztónak tartják, hogy alig lenne nyilvános kontroll a kezelése felett.
Adam Zimmerman, a Dél-kaliforniai Egyetem jogászprofesszora rámutatott: a múltbeli nagy kárpótlási alapok (a holokauszt vagy a BP olajkatasztrófa kapcsán) valós, azonosítható sérelmeket és tényleges jogsértéseket orvosoltak – itt erről szerinte nincs szó.
A demokraták ellentámadása
A demokrata oldal a végrehajtói hatalommal való súlyos visszaélésnek tartja a kezdeményezést. Chuck Schumer szenátusi kisebbségi vezető összehangolt fellépést ígért az alap megfékezésére, Adam Schiff kaliforniai szenátor pedig egy olyan csoport tagja, amely külön intézkedéssel állítaná le a programot. Az első alkalom erre a költségvetési (reconciliation) szavazások során nyílhat.
A június 12-i tárgyalásig tehát nyitott a kérdés – de a kormány az elmúlt napokban egyértelműen védekezésbe szorult.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!