Az Ellenszél ingyenes, és az is marad!

2016 óta írjuk meg a velős igazságot. Rád is szükség van! Segítenél? Itt tudod támogatni az Ellenszél küldetését:

Támogatom

Hetekig ostromolta Brüsszel az Anthropicot: tárgyalási szakaszba ért az EU hozzáférése a Mythoshoz

Hetekig ostromolta Brüsszel az Anthropicot: tárgyalási szakaszba ért az EU hozzáférése a Mythoshoz

Felajánlották az EU-nak a Mythost: az ENISA hozzáférhet a világ legvitatottabb kiberbiztonsági AI-jához – de a feltételeken még alkudoznak.

Hetekig tartó nyomásgyakorlás után úgy tűnik, megnyílhat az út: az Anthropic felajánlotta, hogy az Európai Unió kiberbiztonsági ügynöksége, az ENISA is hozzáférhessen a Mythos nevű, kivételesen erős mesterségesintelligencia-modelljéhez. Ha létrejön a megállapodás, ez lenne az első eset, hogy a cég az Egyesült Államokon és Nagy-Britannián kívülre is kiengedi a modellt. Egy fontos kikötéssel: a megállapodás még nincs aláírva – a felek a részleteken még tárgyalnak.

Mi az a Mythos, és miért ijedt meg tőle fél világ?

Az Anthropic áprilisban mutatta be a Mythost a Project Glasswing nevű kiberbiztonsági program keretében, és eleve csak egy szűk, alaposan ellenőrzött körnek tette elérhetővé – köztük nagy techcégeknek és a kritikus infrastruktúrát üzemeltető szervezeteknek.

Az ok a modell képességeiben rejlik. A Mythos kifejezetten abban jeleskedik, hogy szoftveres sebezhetőségeket – köztük korábban ismeretlen, úgynevezett zero-day hibákat – találjon meg a legnagyobb operációs rendszerekben és böngészőkben. Sőt, a beszámolók szerint nem áll meg a hibák jelzésénél: önállóan működő támadási kódot is képes generálni hozzájuk.

Épp ez a kétélűség váltott ki riadalmat. A pénzügyi tárcáktól a nagy technológiai vállalatokig sokan attól tartanak, hogy egy ilyen eszköz – ha rossz kezekbe kerül – pont azokat a támadásokat gyorsíthatja fel, amelyek kivédésére tervezték. Az Anthropic maga is erre hivatkozva tartja szigorú kontroll alatt a kiadását. A program súlyát jelzi, hogy a cég bejelentése szerint a Mythos a partnereivel együtt eddig több mint tízezer, magas vagy kritikus súlyosságú sebezhetőséget tárt fel a világ legfontosabb szoftvereiben.

Miért nyomta az EU ennyire – és mi köze ehhez Washingtonnak?

Brüsszel hónapok óta szerette volna belátni a kártyákba. Az áprilisi bemutató óta egyre türelmetlenebbé váltak az európai kormányok és pénzügyminisztériumok, és a sajtóértesülések szerint az ügy odáig fajult, hogy magas rangú bizottsági tisztviselők személyesen utaztak San Franciscóba, hogy a hozzáférésről tárgyaljanak.

A folyamat azonban nem ment zökkenőmentesen. A hozzáféréshez amerikai kormányzati jóváhagyásra is szükség volt, és az EU az elmúlt hetekben épp ezért gyorsította fel az egyeztetéseket Washingtonnal. Hasznos viszonyítási pont, hogy az OpenAI már májusban felajánlotta az uniónak a saját, GPT-5.5-Cyber nevű kibermodelljét – az Anthropickal viszont ekkor még csak a kezdeti fázisban, mindössze négy-öt egyeztetésnél jártak.

De még nincs kész alku – ezt fontos tisztán látni

Bármennyire is áttörésnek tűnik, a megállapodás egyelőre ajánlat, nem aláírt szerződés. Az ENISA egy szóvivője szerint a hozzáférést felajánlották, de a feltételekről még folyik az egyeztetés. Maga a Bizottság is óvatosan fogalmaz: tech-szuverenitásért felelős szóvivőjük, Thomas Regnier szerint több eredményes találkozót is tartottak az Anthropickal, és üdvözlik a „lehetséges jövőbeli hozzáférés” irányába mutató fejleményeket. A pontos feltételek tehát még nem ismertek.

Regnier arra is figyelmeztetett, hogy a Mythos nem egyedi eset: egy egész hullámnyi nagy teljesítményű modell érkezik, és ez közös kihívás, amelyben az EU a hasonlóan gondolkodó partnerekkel – köztük az Egyesült Államokkal – is szorosabb párbeszédre törekszik.

Mit jelent ez nekünk, európaiaknak?

A sztori egyik legárulkodóbb mozzanata nem is a modell, hanem a folyamat: ahhoz, hogy az EU saját kiberbiztonsági ügynöksége egyáltalán megnézhessen egy fejlett AI-t, gyakorlatilag amerikai engedélyre és hetekig tartó diplomáciai erőfeszítésre volt szükség. Ez élesen megvilágítja, mennyire amerikai fejlesztésű modellekre épül ma az európai technológiai környezet – és miért beszél Brüsszel egyre hangosabban a digitális szuverenitásról.

Ha a megállapodás létrejön, annak a magyar felhasználók is közvetett haszonélvezői lehetnek: az ENISA a tagállamok – így Magyarország – kiberbiztonságát is támogatja, vagyis egy ilyen eszköz a hazai kritikus rendszerek sebezhetőségeinek felderítésében is szerepet kaphatna. A feltételek azonban itt is mindent eldöntenek – és azokról egyelőre csak találgatni lehet.


További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!

loading...