Kínos videók buktatták le a tegnapi budapesti „gigatüntetést”: így lett teljes a csőd a Kossuth téren.
Képzeljünk el egy mindent elsöprő nemzeti felkelést, ahová egyszerűen elfelejtettek eljönni a résztvevők. Péntek délután pontosan ez a szürreális utcai színház játszódott le Budapest szívében. Miközben a közösségi médiában a megmondóemberek megpróbálták elhitetni az országgal, hogy tömegek vonulnak a „migrációs paktum” ellen, a valóságban egy maroknyi influenszer tartott magányos délutáni sétát a belvárosban. Tizenhat évnyi folyamatos ellenzék-gyalázás és a „tömegvonzás” hiányának gúnyolása után most saját maguk mutatták meg, milyen az, amikor a kutyát sem érdekli az üzenetük.
Újabb szezonális rettegéshullámot próbáltak rászabadítani a fővárosra a hét utolsó munkanapján, de a gépezet látványosan csődöt mondott. A „Haza nem eladó” jelszóval meghirdetett pénteki masírozás leginkább egy rosszul sikerült flashmobra emlékeztetett, ahol a résztvevők hősiesen felvették a harcot egy olyan ellenséggel, aki jó ideje felé sem néz Magyarországnak.
Harc a képzeletbeli migránsok ellen, importált politikusokkal
A Kossuth térre és az Andrássy útra szervezett esemény alapvetése önmagában is abszurd volt: a maroknyi demonstráló egy tömeges bevándorlás és egy állítólagos migrációs paktum ellen tiltakozott, aminek a hazai mindennapokban az égvilágon semmi nyoma nincs. Amikor egy valódi probléma hiányzik, marad a jól bevált politikai boszorkánykonyha: kreálni kell egy fenyegetést, amitől aztán meg lehet védeni a magyarokat.
Hogy a hiányzó hazai feszültséget valahogy pótolják, a színpadon álló önjelölt hazafiak még egy német AfD-s politikust is importáltak díszvendégnek. Az üzenet világos volt: ha már itthon nincs mitől félni, legalább hallgassuk meg külföldi vendégünktől, hogy ők mitől rettegnek. Az üres narratíva puffogtatása azonban a jelek szerint már a legkeményebb magot sem hozta lázba.
Az optikai csalódás művészete a TikTokon
A pénteki esemény leginkább tanulságos része nem az utcán, hanem az online térben zajlott. A demonstráció alatt és után futótűzként kezdtek terjedni azok a TikTok- és Facebook-videók, amelyek egy elsöprő erejű, hatalmas tömeget próbáltak bemutatni. A valóságot azonban nem lehet a végtelenségig okos kameraszögekkel manipulálni.
A helyszíni tudósítások és a vágatlan felvételek kíméletlenül leplezték le az optikai csalódást: a létszám még a legjelentéktelenebb civil megmozdulások mértékét sem érte el. A jelenség tökéletesen mintázza a jelenlegi hatalmi kommunikáció válságát: egy eseményt a valóságnál százszor nagyobbnak és jelentősebbnek hazudnak, abban a reményben, hogy a képernyők előtt ülő szavazók nem veszik észre a lufit. Ez a megmozdulás valójában nem volt más, mint egy pártpolitikától „függetlennek” álcázott, de nagyon is célzatos választói tréning, ami látványosan besült.
2400 aláírás: a kétségbeesés emlékműve
A demonstráció abszolút mélypontja az a pillanat volt, amikor a résztvevők diadalittasan átadták a nagy gonddal gyűjtött petíciójukat. A hatalmas nemzeti ellenállás mérlege: mindössze 2400 aláírás. Egy közepes méretű magyar vidéki városban többen írnak alá egy petíciót a helyi buszjáratok megmentéséért, mint ahány embert pénteken sikerült mozgósítani a „haza megmentésére”.
Ez a siralmas eredmény nem csupán a szervezők kudarca, hanem egy beszédes társadalmi látlelet is. A folyamatos félelemkeltés, amellyel tizenhat éven keresztül próbálták és próbálják ébren tartani a szavazóbázist, egyre egyértelműbben veszít a hatásfokából. A budapesti utcákon pénteken az egyetlen valós veszélyt nem a képzeletbeli migránsok jelentették, hanem az a közlekedési káosz, amit ez a maroknyi, de annál hangosabb csoport okozott a délutáni csúcsforgalomban.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!