Orbán eltakarítva: Ursula von der Leyen bejelentette a pénzcsapok megnyitását, de a csattanó a végére maradt.
A rendszerváltás eufóriája Brüsszelig ért, és az Európai Bizottság elnöke nem is titkolta a megkönnyebbülését. Ursula von der Leyen hétfő délutáni sajtótájékoztatóján történelmi jelentőségűnek nevezte a magyar választásokat, és egyértelművé tette: az EU készen áll arra, hogy azonnal megkezdje a közös munkát az új magyar kormánnyal. A tét nem kicsi, hiszen a befagyasztott uniós ezermilliárdok feloldása a cél, a bizottsági elnök pedig világos üzenetet küldött Budapestnek a hatalomváltás másnapján.
A történelem ismétli önmagát: 1956, 1989 és 2026
Az Európai Bizottság vezetője szokatlanul érzelmes és elismerő hangot ütött meg, amikor a magyar választókról beszélt. Kijelentette, hogy a magyarok „visszakövetelték európai útjukat”, és a szabadságjogok győzelmeként értékelte a 16 éves, megszakítás nélküli Orbán-kormányzás lezárulását. Von der Leyen egyenesen történelmi párhuzamokat vont a mostani események, az 1956-os forradalom, valamint a vasfüggöny 1989-es lebontása között. Kiemelte, hogy a magyar választási eredménnyel az egész Európai Unió erősebb és egységesebb lett, a befagyasztott pénzeket pedig azért kell minél hamarabb elérhetővé tenni, mert a magyar emberek kemény kiállásukkal maximálisan megérdemlik ezt.
A pénzcsapok megnyílnak, de a feltételek maradnak
Bár az uniós vezetők láthatóan pezsgőt bontottak Magyar Péter győzelmére, az európai bürokrácia malmai továbbra is a szabályok szerint őrölnek. Arra a kérdésre, hogy azonnal megkapjuk-e a forrásokat, a bizottsági elnök óvatosabban fogalmazott: először az új kormánynak hivatalosan is hivatalba kell lépnie. Az üzenet azonban világos volt. Brüsszel elvárja, hogy a Tisza-kormány végrehajtsa a jogállamisági reformokat, véget vessen az orosz befolyásnak, és feloldja a korábbi vezetés által blokkolt, Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Von der Leyen rendkívül optimista, szerinte az új vezető kampányígéretei egyértelműen az európai irány melletti elkötelezettséget mutatják.
Brüsszel megelégelte a zsarolást: Vége a vétójognak?
A sajtótájékoztató legfontosabb, egész Európát érintő, radikális bejelentése azonban a végére maradt. A bizottsági elnök kimondta: az EU-nak is le kell vonnia az elmúlt évek és az Orbán-kormányhoz kötődő diplomáciai háborúk tanulságait. Von der Leyen nyíltan belengette, hogy a külpolitikában áttérnének a minősített többségi szavazásra, megszüntetve ezzel az egyhangúságot. Ezzel a lépéssel Brüsszel végleg kihúzná a méregfogát a „rendszerszintű blokkolásoknak”, lehetetlenné téve, hogy a jövőben bármelyik tagállam egyetlen vétóval zsarolja és megbénítsa az unió közös fellépését. Az EU tehát nemcsak Magyarországot öleli magához újra, de a saját védelmi vonalait is kőkeményen megerősíti a jövőbeli hasonló krízisek ellen.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!