Rossz hír a szülőknek: a semmiből tért vissza az a dolog, ami most teljesen új célpontot talált magának.
Évekig rejtőzködött, a felismerhetetlenségig mutálódott, most pedig csendben újra elkezdett terjedni a világban. A legújabb egészségügyi fenyegetés azonban szakított az eddigi játékszabályokkal: már nem az idősekre jelenti a legnagyobb veszélyt. A tudósok elkezdték kongatni a vészharangot, mert a statisztikák kifordultak, és a kórokozó egy ijesztően új taktikát választott a túlélésre.
A szakértők csak „Kabócának” (Cicada) becézik azt a hivatalosan BA.3.2 névre hallgató új Covid-19 variánst, ami most a kutatók asztalán landolt. A névválasztás nem véletlen: a rovarokhoz hasonlóan ez a víruság is évekre eltűnt a föld színéről, hogy aztán a semmiből, brutálisan átalakulva bukkanjon fel újra. A kutatók szerint a vírus az elmúlt két évben egyetlen ember szervezetében vívott krónikus háborút, ahol extrém nyomás alatt kényszerült folyamatos mutálódásra.
Kifordult a statisztika: az iskolák lettek a célpontok
Ami miatt a „Kabóca” felkeltette a világ figyelmét, az a fertőzöttek megdöbbentő demográfiai összetétele. Ez a mutáció ugyanis szinte kizárólag a fiatalokra fókuszál. A statisztikák és a legfrissebb adatok kíméletlenül rámutatnak a változásra:
-
A vírus leginkább a 3 és 15 év közötti gyermekeket fertőzi meg.
-
A New York-i elemzések szerint a gyerekek ötször (5x) nagyobb eséllyel kapják el ezt, mint bármelyik másikat.
-
Bár a korábbi domináns variánsokhoz képest lassabban terjed, Németországban egy rövid időszak alatt már az összes új fertőzés 30 százalékát ez a törzs adta.
A tudósok szerint a gyerekek azért váltak elsődleges célponttá, mert az ő immunrendszerük még kevesebb variánssal találkozott, a közösségekben (iskola, óvoda) pedig lényegében pajzs nélkül terjed a kórokozó. A vírus úgy kezdett el viselkedni, mint a klasszikus szezonális influenza.
Pánikra nincs ok, de a mutáció mértéke ijesztő
Amikor a „Kabóca” először bukkant fel egy 5 éves dél-afrikai kisfiú tesztjében, a kutatók megdöbbentek. A vírus 53 helyen változott meg a tüskefehérjéjén a közvetlen őséhez képest, a 2019-es eredeti vuhani vírushoz viszonyítva pedig már 70 mutációt hordoz.
A jó hír az, hogy a rengeteg változás közben a vírus egyelőre elvesztette a képességét, hogy erősen kötődjön az emberi sejtekhez. Ennek köszönhetően – a járványügyi központok egybehangzó állítása szerint – nem okoz súlyosabb megbetegedést sem a gyerekeknél, sem a felnőtteknél.
Bár jelenleg úgy tűnik, a meglevő védőoltások is nyújtanak némi védelmet, a szakértők feszülten figyelik a rejtőzködő vírust. Ha a „Kabóca” talál még egy apró mutációt, amivel ismét könnyebben kapcsolódik a sejtekhez, a fiatalok körében tapasztalt bámulatos terjedése pillanatok alatt egy komolyabb járványhullámot indíthat el az iskolákból kiindulva.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
