Életfogytiglan a Karmelitában? Ezek a legsúlyosabb bűncselekmények, amikért felelnie kellhet a NER elitjének a bukás után
A héten kirobbant botrányok – a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akcióról valló NNI-s százados, a Szijjártó-féle orosz szivárogtatás, és a titokban felvenni próbált uniós gigahitel – már régen túlmutatnak a politikai felelősségen. Ez már nem a „kinek van jobb kampánya” kategória, hanem a Büntető Törvénykönyv (Btk.) legkeményebb paragrafusainak területe. Ha a jelenlegi hatalom megbukik, és a nyomozóhatóságok feje felől eltűnik a politikai védőernyő, a NER elitjének egy soha nem látott elszámoltatási hullámmal kell szembenéznie. Mutatjuk, pontosan milyen bűncselekmények gyanúja merülhet fel az elmúlt napok eseményei alapján!
Hazaárulás és Kémkedés (A Szijjártó–Lavrov dosszié)
A Washington Post és a Politico által megszellőztetett, majd Brüsszelben is nyílt raportot érő botrány – miszerint a magyar diplomácia zárt uniós ülésekről ad át „élőben” információkat az oroszoknak – a legsúlyosabb kategória.
Hazaárulás (Btk. 258. §): Aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megváltoztatása céljából külföldi kormánnyal vagy szervezettel kapcsolatot vesz fel, tíz évtől életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Magyar Péter is ezt a paragrafust emlegette Szijjártó Péter kapcsán.
Kémkedés (Btk. 261. §): Ha bebizonyosodik, hogy az állami vezetők minősített adatokat (EU-s/NATO-titkokat) szolgáltattak ki egy idegen hatalom (Oroszország) hírszerzésének.
Titkosszolgálati maffiamódszerek (A Tisza Párt és Szabó Bence esete)
Szabó Bence NNI-százados döbbenetes erejű vallomása arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) beavatkozott egy rendőrségi nyomozásba a Tisza Párt bedöntése érdekében, egy egész sor bűncselekményt alapoz meg a belügyi és titkosszolgálati vezetőkkel szemben.
Hivatali visszaélés (Btk. 305. §): Az a hivatalos személy, aki a hivatali kötelességét megszegi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél azért, hogy másnak jogtalan hátrányt okozzon (pl. egy ellenzéki pártnak), három évig terjedő börtönt kaphat.
Jogosulatlan titkos információgyűjtés (Btk. 422. §): A Tisza Párt informatikai rendszerének politikai célú, illegális megfigyelése és a lefoglalt adatok „papírozás nélküli” elvitele kimerítheti ezt a tényállást.
Bűnpártolás (Btk. 282. §): Azok a rendőri vezetők, akik megtiltották a nyomozóknak, hogy a Tisza elleni művelet elkövetői után nyomozzanak, lényegében bűnelkövetőket védtek a felelősségre vonástól.
Az államkassza és az EU-s pénzek fosztogatása
Bár az Európai Bizottság végül behúzta a kéziféket a 6700 milliárdos SAFE-hitel és a NER hadiipari gazdagodása előtt, az elmúlt 16 év gazdasági gépezete önmagában egy aknamező.
Hűtlen kezelés (Btk. 376. §) és Költségvetési csalás (Btk. 396. §): Legyen szó a fiktív pozíciókról (gondoljunk csak a havi 5 millióval fizetett beépített emberek pletykájára az NNI-botrányból), a túlárazott állami beszerzésekről, vagy az EU-s források haveri zsebekbe tereléséről. Ha egy független ügyészség elkezdi felgöngyölíteni a vagyonmozgásokat, a minisztériumi háttéremberektől a strómanokig sokakra várhatnak 5-10 éves tételek.
Rémhírterjesztés és a hatóság félrevezetése (A győri „Gamechanger”)
Ha bebizonyosodik, hogy a Győrbe tervezett, „kampányfordító” megrendezett merénylet terve – amiről a helyi polgármester és a nyugati sajtó is írt – valós titkosszolgálati akcióként indult a társadalom manipulálására, az a Közveszéllyel fenyegetés (Btk. 322. §) vagy a hatóságok szándékos félrevezetésének gyanúját is felveti az ötletgazdák ellen.
A tét tehát sokkal nagyobb, mint a parlamenti székek elvesztése. Ha az ellenzéknek sikerül áttörnie a falat áprilisban, a Fidesz elitje nem a politikai nyugdíjba, hanem a vádlottak padjára vonulhat vissza.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!