Trump: „Nem félek semmitől” – elit katonákat vezényel a Közel-Keletre az USA.
Ami eddig csak egy fenyegető rémálom volt, az most kézzelfogható valósággá válhat: a levegőből vívott háború után amerikai bakancsok léphetnek az iráni frontra. A Pentagon legfrissebb döntése értelmében ugyanis a 31. tengerészgyalogos expedíciós egységet (MEU) – egy 2200 fős elit harci köteléket – a Közel-Keletre vezénylik. Ezzel a lépéssel a konfliktus egy drámaian új, sokkal veszélyesebb szakaszba léphet, ami végleg belesodorhatja az Egyesült Államokat egy elhúzódó földi pokolba.
Mit keres 2200 elit katona Irán partjainál?
A csapatmozgás nagyjából két hetet vesz igénybe (március végére érhetnek a helyszínre), a katonai elemzők pedig már pontosan látják, mi lehet a feladatuk. Bár 2200 ember egy teljes körű invázióhoz és egy ekkora terület megtartásához édeskevés, arra tökéletesen alkalmasak, hogy kétéltű rajtaütéseket hajtsanak végre az iráni partvonalon.
A célpont egyértelműen a világ olajellátásának 20 százalékát biztosító, jelenleg megbénított Hormuzi-szoros.
Szakértők szerint az amerikai tengerészgyalogosok feladata a következő lehet
Partraszállás és tisztogatás: Kisebb hajókkal és helikopterekkel megrohamozzák az iráni partokat.
Bunkerek megsemmisítése: Kifüstölik azokat a megerősített rakétasilókat és katonai állásokat, amelyeket az amerikai vadászgépek a levegőből nem tudnak megsemmisíteni.
Levegőből való biztosítás: Miután a földi egységek elvégezték a „piszkos munkát” és visszavonultak, a légierő próbálja megakadályozni, hogy az irániak visszatérjenek a partvidékre.
Szembemegy a saját népével az elnök
A szárazföldi csapatok bevetése politikai öngyilkossággal érhet fel. Egy friss Quinnipiac-felmérés szerint az amerikai regisztrált szavazók 74 százaléka (!) ellenzi, hogy amerikai katonákat küldjenek Iránba, és mindössze 20 százalékuk támogatja ezt.
Amikor Donald Trumpot arról kérdezték, nem tart-e attól az iráni fenyegetéstől, hogy a szárazföldi beavatkozás egy „újabb Vietnám” lesz az USA számára, az elnök csak annyit válaszolt: „Nem, nem félek. Igazából semmitől sem félek.”
Óriási lyukat hagynak maguk után a Távol-Keleten
A történetnek van egy másik, globális biztonságpolitikai vetülete is. A 31. MEU ugyanis eddig Japánban állomásozott, ahol a feladatuk az volt, hogy azonnal reagáljanak egy esetleges kínai vagy észak-koreai krízisre. Elemzők szerint a tengerészgyalogosok átvezénylésével Amerika egy hatalmas, kritikus űrt hagy a csendes-óceáni térség védelmében.
Mindent egybevetve: az elnök az amerikaiak akaratával szembemenve, egy ázsiai biztonsági űrt hátrahagyva küld elit katonákat egy olyan földi konfliktusba, ahonnan nagyon ritkán van gyors és fájdalommentes kiút.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!