
Nagyot hibázott Donald Trump: a saját háborúja fogja kicsavarni a hatalmat a kezéből.
Donald Trump jelenleg sérthetetlennek érzi magát. Miután egy huszárvágással elfogta a venezuelai elnököt, Nicolás Madurót – ezzel rátenyerelve az ország gigantikus olaj- és ásványkincs-tartalékaira, miközben Kubát is fojtogathatja –, az amerikai elnök elhitte, hogy a világon mindent megtehet. Úgy gondolja, hogy az Izraellel közösen indított iráni háborúja is egy hasonló, könnyed diadalmenet lesz. A valóság azonban az, hogy a Közel-Kelet könnyen Trump politikai temetőjévé válhat, a kegyelemdöfést pedig nem az iráni hadsereg, hanem a dühös amerikai választók fogják megadni neki.
A hamis biztonságérzet és az elszabaduló árak
Trump a közösségi médiában azzal nyugtatja a híveit, hogy az egekbe szökő olajárak csupán apró, átmeneti kellemetlenséget jelentenek a „biztonságért és békéért” cserébe, és szerinte „csak a bolondok gondolják másképp”. Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok ma kevésbé kiszolgáltatott az importolajnak, mint az 1973-as válság idején, és a tőzsde (S&P 500) is jól tartja magát, de az elnök nagyon csúnyán elszámolhatta a gazdasági dominóeffektust.
Az amerikai önellátás ugyanis nem védi meg az országot a globális világpiaci áraktól. A benzin ára már most Trump hivatalba lépése óta nem látott csúcsra (gallononként 3,50 dollár fölé) ugrott. És ez még csak a kezdet:
-
Minden drágulni fog: A magasabb üzemanyagárakat a fuvarozók azonnal áthárítják a vásárlókra.
-
Élelmiszer-infláció: A drágább üzemanyag és műtrágya miatt a gazdák is kénytelenek árat emelni, ami azonnal megjelenik a boltok polcain.
-
Elmaradó kamatcsökkentések: A visszatérő infláció miatt az amerikai jegybank (Fed) nem fogja tudni csökkenteni a kamatokat, ami tovább fojtogatja a lakosságot.
A legveszélyesebb ellenség: a saját választói
A The Guardian elemzése kíméletlenül rámutat: az iráni háború a kezdetektől fogva mélységesen népszerűtlen az amerikaiak körében. Egy olyan társadalomban, amely korábban sokszor kétes indokokkal is támogatta a katonai beavatkozásokat, most elfogyott a türelem. Amikor a drága benzin miatt visszaesik az amerikaiak által imádott SUV-k eladása, és a kasszánál is többet kell fizetni a kenyérért, az azonnal, húsba vágóan fogja lerombolni Trump népszerűségét.
Nincs könnyű kiút a mocsárból
Trump pontosan látja a veszélyt, ezért is próbálkozik kétségbeesett lépésekkel (például engedélyezte az orosz olaj eladását a tengeren, ahogy azt a korábbi cikkünkben is megírtuk, és felpörgetné a venezuelai kitermelést). De ez édeskevés. A háborút ugyanis a levegőből, bombázásokkal nem lehet megnyerni.
Az iráni Forradalmi Gárda nem fogja csak úgy megadni magát, ahogy azt Trump a „feltétel nélküli megadásról” szóló posztjaiban vizionálja. Az elnök hamarosan válaszút elé kerül: vagy meghátrál (ami politikai öngyilkosság), vagy szárazföldi csapatokat küld (ami újabb vietnámi vagy iraki rémálom), esetleg a végtelenségig folytatja a bombázásokat. Bármelyiket is választja, a gazdasági fájdalom tartós marad. Trump a saját bőrén fogja megtanulni: ami működött Venezuelában egy megroggyant diktátorral szemben, az nem feltétlenül nyerő stratégia a világ egyik legveszélyesebb puskaporos hordójánál.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!