Gigantikus számlát kaphat a nyakába a kormány: Milliárdos kártérítési perek indulnak a jogsértő bányajáradék miatt.
Hosszú jogi csata végére tett pontot az Európai Unió Bírósága január 22-én: a luxembourgi testület ítéletében kimondta, hogy a magyar kormány által kivetett kiegészítő bányajáradék összeegyeztethetetlen az uniós joggal. A döntés nemcsak erkölcsi elégtétel az érintett iparági szereplőknek, hanem jogalapot teremt arra, hogy a kifizetett sarcot kamatostul pereljék vissza az államtól.
Miért meszelte el a bíróság a különadót?
A történet 2021-ben kezdődött, amikor a kormány – az építőanyag-árak elszállására hivatkozva – extra elvonást vezetett be a cementgyártókra, amit 2023-tól kiterjesztettek a tégla-, cserép- és csempegyártókra is. A szabályozás lényege az volt, hogy egy hatóságilag rögzített (piaci ár alatti) ár fölötti bevétel 90 százalékát elvonták.
Az Európai Bizottság 2024-ben perelte be Magyarországot, mondván: az intézkedés diszkriminatív. A bíróság mostani ítélete megerősítette ezt:
-
Letelepedés szabadsága: A szabályozás sérti az EU egyik alapelvét, a letelepedés szabadságát.
-
Diszkrimináció: A bányajáradék szerkezete olyan volt, hogy az gyakorlatilag csak a külföldi tulajdonú vállalkozásokat sújtotta, miközben a hazai szereplőket megkímélte.
Ugyanakkor a bíróság nem mindenben adott igazat Brüsszelnek: a minimális kitermelési kötelezettség előírását (amely arra kötelezte a cégeket, hogy akkor is termeljenek, ha az veszteséges) a testület nem találta jogellenesnek.
Indulhat a „perek cunamija”
Az iparág szereplői számára a legfontosabb üzenet: immár hivatalos papírjuk van arról, hogy a kormány éveken át jogsértő módon vett el tőlük pénzt. Jogászok szerint ez megnyitja az utat a tömeges kártérítési perek előtt.
A tét nem kicsi:
-
Az érintett cégek (mint például a német Heidelberg Materials vagy a svájci Holcim érdekeltségei) több tízmilliárd forintot fizethettek be jogtalanul.
-
A kártérítés nemcsak a befizetett adót, hanem az elmaradt hasznot és a kamatokat is magában foglalhatja.
Iparági fellélegzés: Vége a veszteséges működésnek?
A Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (Cembeton) üdvözölte a döntést. Asztalos István elnökségi tag szerint az ítélet fordulópontot jelenthet.
„Az ítélet mindenki számára kedvező eredménnyel jár, hiszen a jelenleg érintett vállalkozások versenyképessége jelentősen növekedhet, mivel nem kényszerülnek veszteséges működésre”
– nyilatkozta a szakember.
A szövetség most abban bízik, hogy a jogalkotó – követve a bírósági ítéletet – haladéktalanul hatályon kívül helyezi a diszkriminatív szabályozást. Ha ez megtörténik, az normalizálhatja a magyar építőanyag-piacot, ahol az elmúlt években a különadók miatt mesterségesen torzultak az árak és a kínálat.
A kormány hallgat
A kormányzat egyelőre nem reagált érdemben arra, hogyan tervezi kompenzálni a cégeket, vagy mikor vezeti ki az adót. Az ügy azonban túlmutat a pénzügyeken: ez egy újabb látványos vereség az Európai Bíróságon, amely rámutat arra, hogy a „gazdasági szuverenitás” jegyében hozott protekcionista intézkedéseknek az Unióban jogi korlátai – és most már árcédulája – is van.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!