A Nyugat „Reagan-modellje”: Tarjányi Péter elárulta, mi történik valójában az Ukrajnának szánt milliárdokkal.
A közvéleményt és a hazai politikát régóta foglalkoztatja az Ukrajnának szánt támogatások kérdése, ám Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő legfrissebb elemzése szerint a tisztánlátást gyakran akadályozza a politikai félretájékoztatás. Tarjányi rámutat: ami a felszínen „segélynek” tűnik, az a mélyben egy tudatos, stratégiai hadművelet a nyugati hadiipar felvirágoztatására és Oroszország gazdasági megroppantására.
A „visszatérő” milliárdok: Nem Ukrajnában marad a pénz
Tarjányi szerint alapvető tévedés azt hinni, hogy a jóváhagyott összegek készpénzként vándorolnak Kijevbe. Ukrajna ugyanis jelenleg „önmagában képtelen ellátni a saját hadseregét”, mivel hiányzik a megfelelő gyártókapacitása és ipari háttere.
A szakértő rávilágít a pénzügyi körforgás lényegére:
„A most jóváhagyott, közel 90 milliárd eurós hitel pénze valójában nem Ukrajnában marad. Mintegy 50–60 milliárd euró azonnal visszamegy amerikai és európai fegyvergyárakhoz.”
Ez tehát nem csupán ukrán fegyverkezés, hanem egyfajta nyugati hadiipari újraindítás, ahol a tőke, a megrendelés és a harctéri tapasztalat együttesen teszi lehetővé a gyors gyártósor-fejlesztéseket.
A Reagan-modell visszatér: Oroszország gazdasági ostroma
Az elemzés szerint a stratégia másik pillére Moszkva térdre kényszerítése, de nem feltétlenül a harctéren. Tarjányi párhuzamot von a 80-as évek amerikai politikájával:
-
Kényszerfegyverkezési spirál: Moszkva kénytelen lépést tartani a modern nyugati fegyverekkel, ami hatalmas terhet ró az orosz gazdaságra.
-
A történelmi példa: Ronald Reagan elnöksége alatt a Szovjetunió nem katonailag, hanem gazdaságilag bukott el az Afganisztán és a csillagháborús program okozta versenyben.
-
Hadigazdaság: Putyin politikailag nem engedheti meg a vereséget, ezért az orosz gazdaság megroppanásáig kénytelen folytatni a versenyt.
„Most ugyanez fut – Ukrajna terepén.” – vonja le a következtetést a szakértő.
A magyar szál: Miért nem „magyar pénz” ez?
Tarjányi Péter egy olyan tényre is felhívja a figyelmet, amelyről a hazai kormányoldalon ritkán esik szó. Tisztázza Magyarország pénzügyi szerepvállalását az uniós hitelkonstrukcióban:
A V3-ak (Magyarország, Csehország, Szlovákia) helyzete:
-
Nincs hitelgarancia: Hazánk nem vállal felelősséget a hitelért.
-
Nincs kamatfizetés: Magyarország nem fizet kamatokat a konstrukció után.
-
Nincs kockázat: Nem ránk hárul a visszafizetési kockázat.
„Ez tehát nem „magyar pénz Ukrajnának”. Ez európai hadiipari felfuttatás és stratégiai időnyerés a Nyugatnak.”
Tarjányi Péter szerint a vita valódi tárgya nem a puszta „segítés”, hanem a Nyugat stratégiai érdekeinek érvényesítése. A cél a hadiipari fölény visszaszerzése és az ellenfél gazdasági kimerítése, miközben Magyarország pénzügyi értelemben kívül marad ezen a közvetlen kockázaton. Ahogy a szakértő fogalmaz: érdemes legalább tudni, miről beszélünk valójában.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!