A magyar politikában ritka, hogy egy hatalom tartósan érinthetetlennek tűnjön. A felszín sokáig stabil lehet, mégis lassan gyűlnek azok a társadalmi és politikai folyamatok, amelyek végül elhozzák a fordulatot. Orbán legnagyobb félelme, hogy ez megvalósul, és nem tudja elkerülni.
Magyarországon most egy ilyen korszakváltás körvonalai rajzolódnak ki. A Fidesz hosszú dominanciája mögött ma már látható repedések húzódnak. Ezeket a kormányfő is érzi. Tudja, hogy létezik egy erő, amely még a legstabilabb rendszereket is megrendíti:
Ez pedig nem más, mint két tömegpszichológiai jelenség: a társadalmi fáradtság és a gazdasági nyomás kombinációja.
Minden hosszú ideje hatalmon lévő vezetésnél megjelenik a kormányzati fáradtság. A választók egy része már nem a jövőt, hanem a veszteségeit nézi. A kormány hibái lassan gyűlnek, majd egyszer csak elérik azt a pontot, amikor már nem fedhetők el kommunikációval. A Fidesz rendszere is megküzd ezzel. A választók jelentős része ma már nem érzi, hogy javulna az életszínvonala. A mindennapi terhek emelkednek. A fizetések vásárlóereje csökkent. Ez a folyamat a társadalom hangulatát mélyen meghatározza.
A gazdasági bizonytalanság minden politikai rendszer legérzékenyebb pontja. A kormányfő ezt pontosan tudja. A társadalmi támogatás lassan nem ideológiai kérdés. Sokkal inkább a mindennapi létbiztonságé. Amikor ez sérül, a lojalitás is átalakul. A választók már nem érzik feltétel nélküli kötődésüket a hatalomhoz. Ehelyett pragmatikus szemmel figyelik a helyzetet. Ha romlik az életük, más utat keresnek.
A magyar politikában most egy új jelenség is megjelent
Többen már nyíltan kimondják korábbi fenntartásaikat. A közéleti beszéd légköre is változik. Egyre kevésbé kockázatos eltávolodni a kormány álláspontjától. Ez tipikus előjele a politikai véleménykaskádnak. A közvélemény hirtelen tud átbillenni, amikor elég ember érzi, hogy nincs egyedül. A hatalom számára ez a legveszélyesebb folyamat. Lassan indul, majd váratlanul felgyorsul.
Orbán Viktor előtt ma már egyre több figyelmeztető jel áll. A gazdasági nehézségek nem enyhülnek. A társadalmi elégedetlenség egyre erősebb. A választók bizalma nem stabil. A hatalom ezt nem tudja teljesen megállítani. A politikai rendszerekben mindig a gazdasági valóság az utolsó szó. Ezt nem lehet tartósan felülírni kommunikációval. Ez az a pont, amely egy idő után minden vezetőt elér.
A jelenlegi folyamatok azt mutatják, hogy a magyar társadalom türelme nem végtelen. A megélhetési gondok már sokaknál átlépték azt a határt, amely korábban biztosította a kormány iránti lojalitást. A fordulat nem egyik napról a másikra történik. Mégis látható, hogy közeledik. A fáradtság, a gazdasági nyomás és a bizalom eróziója együtt olyan erő, amelyet hosszú távon egyetlen vezető sem kerülhet el. Ezt Orbán is pontosan tudja.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj. Kövess minket a Facebookon is!