A 70 éves gazda, József szomorú levelet küldött az Ellenszélnek. Egy olyan témáról, amely nem kedves a jelenlegi hatalomnak.
Íme József levele:
Kedves hasonszőrű barátaim, honfitársaim!
Az ember azt hinné, ennyi év után már megszokja a bajt. De a magyar vidéken élők sosem szokják meg, hogy minden évben rosszabb lesz valami. Mikor fiatal voltam, még volt élet a faluban. Volt tsz, volt bolt, volt busz, ami időben jött, és volt munka, amiért megérte felkelni. Ma meg csak állok az üres utcán, és azon gondolkodom, mi maradt abból, amire egy egész ország épült.
A rendszerváltáskor azt mondták, jobb lesz. Azt mondták, kapunk lehetőséget, meg új világot. Aztán egyik napról a másikra bezárt minden. A tszek eltűntek. Az üzemek bezártak. Az emberek meg csak nézték, hogy mihez kezdjenek. Senki nem adott nekünk semmit helyette. Minden kormány csak mondta, hogy fontos a vidék, de közben hagyták, hogy lassan elporladjon minden. Csak a beszéd ment, miközben a falvak alapnak számító dolgai egymás után hullottak ki.
Én láttam, hogyan üresedett ki minden. A bolt még tartotta magát egy ideig, aztán bezárt. A buszok ritkultak, majd alig jártak. A fiatalok elmentek, mert nem találtak munkát. Aki maradt, az sokszor csak azért maradt, mert nem tudott hová menni. És ma már ott tartunk, hogy mozgóárusra várunk, mint valami régi idők vándorára. Csak ezek drágábban adják a kenyeret, mint amennyiért régen egy hétre való ennivalót vettünk. Aki meg keveset kap nyugdíjként, az hitelt kap a mozgóárustól. Olyat, amit a végén már nem tud kifizetni. És így lesz az ember szegényből még szegényebb.
Csodálkozik a városban élő, hogy a falvakból elfogynak az emberek. Hát mit gondol? Ha nincs munka, nincs bolt, nincs busz, akkor mi tartja ott az embert?
A falu nem csak házakból áll. Kell bele élet is, szolgáltatás is, lehetőség is. Ezek nélkül csak lassú elmúlás marad. És ezt nem állítja meg semmi olyan ötlet, amit csak papíron mutogatnak.
Azt mondom, a vidék nem azért fogy el, mert mi panaszkodunk. Hanem mert senki nem állt ki értünk igazán. Nem kellett volna sok. Elérhető boltok. Normális közlekedés. Támogatás, ami valóban ide jön, nem máshová. Olyan vezetés, amely nem úgy tekint ránk, mint olcsón tartható alattvalókra. Hanem mint emberekre, akik dolgoztak, építettek, és most megérdemelnének annyit, hogy ne hagyják őket magukra.
A vidék még nem halt meg teljesen, de már nem sokon múlik. Ha most sem fordul jobb irányba, akkor tényleg csak az üres házak és elhagyott utcák maradnak. Mi pedig úgy megyünk ki ebből a világból, hogy mindent felépítettünk, aztán végignéztük, ahogy mások hagyták tönkremenni.
Köszönöm, ha végigolvasták és ha megosztják!
József”
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj.
Unod a politikát? Főzz valami finomat, olcsón az EllenLábassal!