Erre a keserű meglepetésre nem számított Orbán Viktor.
Mi történt a magyar boltokban szeptemberben? Bár a statisztikák első ránézésre javulást mutatnak, a pénztáraknál valójában kevesebbet költöttünk. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom ugyan éves alapon szerény növekedést mutat, mégis 74 milliárd forinttal kevesebb pénz cserélt gazdát, mint augusztusban. Ez a fordulat jól jelzi, hogy a magyar vásárlók óvatosabbak lettek, és egyre jobban megfontolják, mire költenek.
Szeptember: statisztikai növekedés, valós visszaesés
A KSH szerint szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom 3–3,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ez a szám azonban önmagában félrevezető lehet. A tavalyi szeptember ugyanis különösen gyenge volt (akkor a dunai árvíz kapcsán tapogatták a visszaesés okát), így a mostani növekedés részben csak egy alacsony bázishoz viszonyított felpattanás.
Ha viszont a friss, folyóáras adatokat nézzük, a kép árnyaltabb:
-
augusztusban 1735 milliárd forintot költöttünk,
-
szeptemberben már csak 1661 milliárdot.
Vagyis havonta összehasonlítva több mint 4 százalékkal csökkent a tényleges költés értéke, azaz kevesebbet vittünk haza a boltokból.
A forgalom alakulása ráadásul továbbra is jelentős hullámzásokat mutat – ez arra utal, hogy a lakosság pénzügyi mozgástere még nem stabil.
Hol költöttünk, és hol fogtuk vissza magunkat?
Az év kilenc hónapját nézve még mindig növekedés látszik, de ez a lendület az ősz kezdetére megtört.
-
Élelmiszerboltok: +3,1%
A mindennapi szükségleteket továbbra sem tudjuk megkerülni, de sokan váltanak olcsóbb márkákra vagy kisebb kiszerelésekre.
-
Nem élelmiszer-kiskereskedelem: +3,5%
Itt a növekedés részben a szezonális termékeknek köszönhető (iskolaszezon, őszi gardróbfrissítés), de a nagyobb értékű vásárlásoknál továbbra is erős a kivárás.
-
Benzinkutak: +0,6%
Az üzemanyag iránti kereslet stabilizálódott, de továbbra is érzékeny az árakra.
A teljes bolti költés megoszlása:
-
49% élelmiszer
-
36% nem élelmiszer
-
15% üzemanyag
Ez azt is jelzi, hogy a magyar háztartások költségvetésének fele szó szerint a konyhán tűnik el.
Lassuló lendület: miért fogynak el a vásárlói tartalékok?
Az idei év első felében még 3,1 százalékos növekedést mutatott a kiskereskedelem, de július és szeptember között ez 2,8 százalékra lassult. Ez a lassulás több tényező eredménye:
-
a megélhetési költségek tartósan magasak,
-
a béremelkedések üteme mérséklődött,
-
sok háztartás kifogyóban van a korábbi tartalékaiból,
-
az ősz mindig visszafogottabb időszak a nyári nagy kiadások után.
A gyakorlatban ez úgy fest, hogy a családok inkább kivárnak nagyobb vásárlásokkal: például egy új tévé, bútor vagy háztartási gép sok helyen halasztódik. A mindennapi bevásárlás pedig egyre inkább „okos kosárral” történik: árfigyeléssel, akciókra vadászva.
Mit láthatunk ebből előre?
A forgalmi adatok azt jelzik, hogy a magyar vásárlók reagálnak a gazdasági bizonytalanságra. Nem arról van szó, hogy eltűnt volna a fogyasztási kedv – sokkal inkább arról, hogy a legtöbben próbálnak tudatosabban bánni a pénzükkel.
Ha az infláció a következő hónapokban tovább mérséklődik, és a bérek reálértéke újra emelkedni kezd, a fogyasztás is stabilizálódhat. Ha azonban a gazdasági kilátások romlanak, akkor a következő hónapokban még visszafogottabb vásárlói magatartással számolhatunk.
Szeptemberben a magyar boltok kasszái kevesebbet csilingeltek: 74 milliárd forinttal kevesebbet költöttünk, mint egy hónappal korábban. A statisztikai növekedés ellenére a valódi vásárlóerő továbbra is törékeny, és a fogyasztók óvatosabbak, mint korábban.
A következő hónapok kulcskérdése:
képes lesz-e a magyar gazdaság visszaadni a háztartásoknak azt a biztonságérzetet, amely mellett újra bátrabban nyitják ki a pénztárcájukat?
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!