Trump és Putyin mégsem jön Budapestre? Teljes fordulat a tárgyalásokban.
A világ szeme ismét Budapestre szegeződött volna, de most úgy tűnik, megtorpant a diplomáciai folyamat, amely az amerikai és orosz elnök újabb találkozójához vezetett volna. A háttérben az ukrajnai háború lezárásáról szóló viták húzódnak meg – és ezek a különbségek a legmagasabb szinteken is akadályokat gördítenek a tárgyalások elé.
Megrekedt a diplomácia: leálltak az egyeztetések
A CNN értesülései szerint egyelőre felfüggesztették az amerikai–orosz diplomáciai egyeztetéseket, amelyek célja a Budapestre tervezett Trump–Putyin-csúcstalálkozó előkészítése volt.
A hét elején Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon próbált közelíteni az álláspontokhoz, ám a beszélgetés nem hozott áttörést.
Washington és Moszkva továbbra sem tudott közös nevezőre jutni az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről. Míg az Egyesült Államok a területi integritás helyreállítását tartja alapvetőnek, addig Oroszország nem hajlandó engedni a már megszállt területek státuszáról.
A Fehér Ház egyik névtelenséget kérő tisztviselője megerősítette: a két külügyminiszter személyes találkozója – amely a budapesti csúcs előkészítő állomása lett volna – egyelőre lekerült a napirendről.
Lavrov és Rubio között teljes a patthelyzet
Az orosz külügyminiszter-helyettes, Szergej Rjabkov a moszkvai Interfaxnak elmondta: a személyes találkozó ötlete valóban felmerült, ám annak időzítése és tartalma „még nem áll készen”.
„Most az a feladatunk, hogy feldolgozzuk, mit vitattak meg a miniszterek. A menetrendről beszélni még korai lenne” – fogalmazott Rjabkov, hozzátéve, hogy egy ilyen volumenű eseményt csak alapos előkészítés után lehet megtartani.
Elemzők szerint a nyilatkozat nem csupán diplomáciai óvatosságot tükröz, hanem azt is, hogy Moszkva és Washington között jelenleg nincs meg a politikai bizalom egy újabb csúcstalálkozóhoz.
Budapest a béke szimbóluma lenne – egyelőre hiába
A magyar főváros azért is került szóba a találkozó helyszíneként, mert Orbán Viktor kormányfő korábban hangsúlyozta: „Magyarország az egyetlen európai ország, amely következetesen a béke útját képviseli.”
A választás így politikai üzenetet is hordozna – Budapest a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd egyik ritka fórumává válhatna.
Donald Trump október közepén, egy Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés után jelentette be, hogy a következő csúcstalálkozót Budapestre tervezik. A Kreml is megerősítette: megkezdődtek az előkészületek. Most azonban kérdésessé vált, hogy a két vezető valóban találkozik-e a közeljövőben.
Előzmények: az alaszkai csúcs nem hozott áttörést
A két elnök legutóbb több mint két hónapja, Anchorage-ban, Alaszka államban ült egy asztalhoz. Bár a találkozó három órán át tartott, konkrét megállapodás akkor sem született. Mindkét fél ugyan „előrelépésről” beszélt, de a háború lezárásának kulcskérdései nyitva maradtak.
A mostani helyzet azért különösen érzékeny, mert a diplomáciai feszültségek ismét nőnek, miközben a nemzetközi közvélemény – és különösen Európa – békeközvetítő szerepet várna el mindkét féltől.
A budapesti találkozó politikai és szimbolikus súlya óriási lenne
A találkozó lehetséges budapesti megrendezése komoly diplomáciai jelentőséggel bírna.
Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző szerint Magyarország „különleges helyzetben” van, hiszen tagja a NATO-nak és az EU-nak, de jó kapcsolatot ápol Oroszországgal is. Ez a kettős szerep hidat teremthetne a felek között – feltéve, ha valóban megvalósulna a csúcs.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő viszont arra figyelmeztet: egy ilyen találkozó nemcsak diplomáciai lehetőség, hanem kockázat is, hiszen Budapest a nagyhatalmi érdekek ütközőpontjába kerülhet.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!