Ha csak egy videót nézel meg a héten, legyen ez az – nem minden hős visel köpenyt.
A mindennapi rohanásban, a dudaszóval és sietséggel teli pécsi utakon ritkán áll meg egy pillanatra az idő. Most mégis ez történt. Egy hivatásos sofőr megmutatta, hogy a legfontosabb úti cél nem mindig a következő megálló, hanem a segítségnyújtás. A jelenet, amely egy jármű fedélzeti kamerája rögzített, bepillantást enged egy hétköznapi hős cselekedetébe:
A felvétel egy átlagos napon készült. A forgalom a megszokott ritmusában halad, amikor a kamera járműve egy zebrához érkezik. A gyalogátkelőhely szélén egy fehér bottal közlekedő hölgy áll, mellette kísérője. Bár a szándékuk egyértelmű, a forgalom sűrűjében az átkelés mindig rejt magában bizonytalanságot.
A hivatását komolyan vevő vezető kiszállt a járművéből, hogy személyesen győződjön meg a biztonságos átkelésről. Odalépett a látássérült hölgyhöz, és felajánlotta a karját, majd higgadtan és magabiztosan átkísérte az úttest túloldalára.
A többi autós türelmesen várt. Ebben a pillanatban nem volt sietség, nem volt idegesség. A sofőr tette egyfajta csendes egyetértést teremtett a közlekedők között. Egy rövid időre mindenki megértette, hogy valami fontosabb történik egy percekkel korábbi érkezésnél.
Ez a pécsi sofőr többet tett, mint amit a munkaköri leírása előír. Leckét adott emberségből, empátiából és felelősségvállalásból. Megmutatta, hogy a volán mögött is ember ül, akinek van szeme észrevenni a rászorulót, és van szíve megállni és segíteni. Tette egy apró, mégis erőteljes jelzés, hogy a közösség ereje az ilyen hétköznapi, önzetlen gesztusokban rejlik. Pécs egy ilyen cselekedettel lett gazdagabb.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!