Juszt László legutóbbi bejegyzésében újra felidézte a magyar nyugdíjrendszer egyik legsúlyosabb ügyét, amelyben kulcsszereplőként emlegeti Selmeczi Gabriellát. A publicista írásában egy friss politikusi poszt kapcsán reagált, és nyíltan emlékeztette követőit arra, hogyan tűnt el 3.000 milliárd forint a magánnyugdíjpénztárakból.
Juszt László bejegyzése így hangzik:
„Ma közösen történelmet írunk. Légy részese te is 16:00 órától a helyszínen vagy a Facebookon. Hajrá, Magyarország!” Írta Selmeczi Gabriella.
Hát bizony én semmiben sem szeretnék közösködni Selmeczi Gabriella képviselő asszonnyal. Amikor ezzel legutóbb kísérletezett, az nekünk 3.000 milliárd fontunkba került, a nyugdíjalapunkba. Miután ez 15 éve történt, az azóta felnőttek már nem is igen tudnak róla. Tehát, röviden:
A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt Medgyessy Péter és Békesi László, a Horn-kormány pénzügyminiszterei dolgozták ki. Végül Békesi László 1997-ben írta alá, amellyel létrehozták a magánnyugdíjpénztári pillért, ahová a kötelező járulék egy része került. Ez a személyre szabott, naprakész nyilvántartás mutatta mindenkinek, hogy adott pillanatban mennyit rakott félre a saját nyugdíjára.
2010 őszén az Orbán-kormány úgy döntött, hogy „visszatereli” a pénztártagokat az állami rendszerbe. A kormány azzal érvelt, hogy a magánnyugdíj-pénztárak fenntarthatatlanok, azok vezetői “eltőzsdézik” a tagok pénzét. Így 3.000 milliárd forintnyi megtakarítás került az államhoz. Az ígéret az volt, hogy ezt az összeget nyugdíjcélra fordítják.
Az Állami Számvevőszék kimutatta, hogy a pénzt nem különítették el, hanem a költségvetési hiány csökkentésére, aktuális kiadásokra fordították. Tehát a pénz elköltötték költségvetési „lyukak betömésére”.
Ebben volt főszereplő Selmeczi Gabriella. Feladata az volt, hogy kommunikálja a kormány álláspontját, és „megnyugtassa” a közvéleményt.
Folyamatosan – ma már tudjuk – hazudta, hogy „a pénz megvan”, illetve hogy „senkinek sem vész el a nyugdíja”.
Jogilag csak azért nem nevezhető lopásnak, mert törvényt hozott rá a 133 “bátor” képviselő. Ezzel szemben a megmaradt magánnyugdíjpénztárak igen szépen jövedelmeznek a bennmaradt tagoknak, 7 és 17 százalék között.
Szóval ezért sem szeretnék semmiben sem közösködni Selmeczi képviselővel és a digitális polgári köreivel. Megközelíteni is csak bevarrt zsebekkel merném…”
Juszt László írása emlékeztet arra, hogy a magánnyugdíjpénztárak felszámolása máig érezhető következményekkel járt, és sok magyar úgy érzi, hogy a jövőjéből vették el a megtakarítását. A publicista szerint mindezek miatt Selmeczi Gabriella hitelessége ma is kérdéses.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj. Kövess minket a Facebookon is!