A kormány megnyirbálta a 13. havi nyugdíjat – családok kerülhetnek nehéz helyzetbe.
A 13. havi nyugdíj bevezetését annak idején sokan az idősek anyagi biztonságának erősítésére szánt gesztusnak tartották. Most azonban egy új szabályozás miatt több tízezer nyugdíjas és családjuk érezheti úgy, hogy méltatlanul kiszorították őket az ellátásból.
Mi változik a 13. havi nyugdíjnál?
2025 januárjától a kormány új feltételt vezetett be: a 13. havi nyugdíj csak annak jár, aki 2025-ben már kapott nyugellátást, és 2026. február 1-jén még életben van és jogosult a nyugdíjára.
Ez első hallásra apróságnak tűnhet, de súlyos következményei vannak. Azok az emberek, akik 2026 januárjában hunynak el – illetve az örököseik –, elesnek a juttatástól. Vagyis ha valaki élete végéig fizette a járulékokat, majd éppen a kifizetés előtt távozik az élők sorából, a családja semmit sem kap.
Mennyi pénzt spórol ezzel az állam?
Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke az intézkedést „kicsinyesnek, érzéketlennek és antihumánusnak” nevezte. Szerinte ez nem valódi reform, hanem inkább a költségvetés toldozása-foldozása a legelesettebbek kárára.
Számítása szerint a változtatás évente több ezer nyugdíjast érinthet. Csak 2025 januárjában a KSH adatai szerint körülbelül 10 ezer 65 év feletti ember hunyt el. Az átlagnyugdíj (244 ezer forint) alapján ez 2,5 milliárd forintos „megtakarítást” jelent a költségvetésnek.
De érdemes feltenni a kérdést: valódi spórolásról van szó, vagy inkább kegyeletsértő számolgatásról?
Temetés: drágább, mint a 13. havi
A döntés különösen cinikusnak tűnik, ha figyelembe vesszük a halálesetek utáni terheket. A KSH 2025-ös adatai szerint egy temetés átlagos költsége 345 és 487 ezer forint között mozog – vagyis jóval magasabb, mint a 13. havi átlagnyugdíj.
-
Hamvasztásos temetés: kb. 345 900 forint
-
Hagyományos temetés: kb. 487 500 forint
Ráadásul ezekre az árakra még 27% áfa is rakódik, tehát a gyászoló családok a tragédia után közvetlenül mintegy 100 ezer forintnyi adót fizetnek be az államkasszába.
Más szóval: miközben az állam elvesz 244 ezer forintnyi 13. havi nyugdíjat, rövidesen visszakapja a pénzt a családoktól a temetési adó formájában.
Az ügy nem csupán anyagi kérdés. A nyugdíjas társadalom egyre nagyobb része érzi úgy, hogy a kormány inkább statisztikai számként, semmint méltósággal élő emberekként tekint rájuk.
A nyugdíjszervezetek szerint a 13. havi nyugdíj körüli változtatások bizalomvesztéshez vezetnek: ha egy állam a saját polgárai halála után sem hajlandó rendezni a jogos juttatásokat, az aláássa a társadalmi szolidaritást.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy szeptember 26-án élő online beszélgetés indul „Nyugdíjszerviz” címmel, ahol Karácsony Mihály és Farkas András nyugdíjszakértő válaszol a nyugdíjasokat érintő legfontosabb kérdésekre. A program ingyenes, és többek között olyan témák kerülnek elő, mint:
-
özvegyi nyugdíj változásai,
-
nyugdíjas vásárlási utalvány értéke,
-
novemberi nyugdíjkiegészítés,
-
nyugdíjasházak helyzete Magyarországon.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!