A Tisza Párt új alelnökének balatonfüredi szállodája, a Hotel Margaréta, igazi mintapéldája annak, hogyan gondolkodik Magyar Péter pártja. Marczingós László ügyvéd posztja nemcsak a balatoni árakat mutatja meg, hanem azt is, hogy kiknek épül a Tisza.
A hotel sikeresen működik: 500 milliós árbevétel, 100 milliós eredmény, mellé egy másik, hulladékgazdálkodással foglalkozó cég, amely 1,2 milliárdos forgalmat bonyolít. A család ügyes, van mit a tejbe aprítania. Ez önmagában nem baj, sőt: a piacon megállni a helyüket tiszteletre méltó. Csakhogy az üzenet itt nem a teljesítményről szól, hanem arról, kiket céloznak meg.
Marczingós László posztjából kiderül, a Hotel Margarétában egy szoba ára 100 euró éjszakánként. Egy négytagú családnak egy hét 1.400 euró, vagyis 560 ezer forint. Ha hozzászámoljuk az étkezést és az utazást, a végösszeg 1,1 millió forint. Ez egyetlen hétért. Kérdés: valóban a magyar átlagcsaládoknak szól ez?
Aligha. Az átlagfizetésből élők számára ezek az árak elérhetetlenek. Miközben a Tisza Párt harsogja, hogy a magyar embereket képviseli, az egyik vezetőjük üzleti modellje pontosan azt mutatja, kikre számítanak: a tehetősekre, a jómódú rétegre, amely megengedheti magának a balatoni luxust.
Marczingós találóan írta: a Balatont nem tartja el a NER, de a magyar család sem. És itt a lényeg: a Tisza sem törekszik másra, mint a Fidesz. Csak más szavakkal, de ugyanaz a logika működik. A szállodában ugyanúgy nem az átlagember a vendég, ahogy a politikában sem az átlagember az igazi célcsoport.
A Tisza a jómódúak pártja. A Fidesz 2.0. verziója.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj erre a linkre kattintva. Kövess minket a Facebookon is!