Nagy bajban Magyarország: Németország kemény lépésekre készül

Felejtsd el a kínai gigahitelt: A románok most olyat léptek, ami tényleg a magyarok érdekét szolgálja
Balogh Levente leiskolázta Orbánt.

Nagy bajban Magyarország: Németország kemény lépésekre készül.

Ennek része lehet az uniós források teljes befagyasztása. Jelenleg a helyreállítási alap több mint fele, illetve három operatív program már blokkolva van, de most ennél sokkal súlyosabb döntésre készülnek. A közel 43 milliárd eurós keret teljes felfüggesztése is napirenden van – ez pedig az agrártámogatásokat is érintené, ami beláthatatlan következményekkel járna a magyar gazdaságra, írja az Átlátszó.

Az új német kormány hivatalba lépése óta látványosan megváltozott Berlin hangvétele Budapesttel szemben. Míg korábban a gazdasági kapcsolatok sokszor felülírták a politikai vitákat, mostanra a biztonsági szempontok kerültek előtérbe. Németország egyre kevésbé tekint partnerként a magyar kormányra, amely következetesen akadályozza az ukrajnai háborúval kapcsolatos közös uniós döntéseket. Orbán Viktor politikája már nem csupán a jogállamisági viták miatt kelt aggodalmat, hanem a kontinens biztonsági érdekeit is veszélyezteti.

Feszültség a német–magyar viszonyban

A CDU/CSU és az SPD alkotta új kormány már a választások után jelezte, milyen kapcsolatot képzel el Budapesttel. Johann Wadephul, az új külügyminiszter, egyértelművé tette:

Németország kész az együttműködésre, de ennek feltétele, hogy Magyarország ne akadályozza tovább az unió közös fellépését Oroszországgal szemben.

A magyar fél eközben nyíltan közeledett az Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz, amely eddig tabunak számított Berlinben. Orbánék Alice Weidelt, az AfD vezetőjét „Németország reményeként” emlegették, ami a CDU/CSU körében felháborodást váltott ki. A vita azonban messze túlmutat a politikai gesztusokon. Berlin szerint Budapest szisztematikusan aláássa az ukrán támogatásról szóló közös döntéseket, és ezzel Németország biztonságát is kockáztatja.

Zárt ajtók mögötti figyelmeztetések

A feszültséget nemcsak nyilvános nyilatkozatok jelzik. Májusban, az Európai Politikai Közösség tiranai csúcstalálkozóján Orbán és Merz négyszemközt is beszéltek az ukrán helyzetről. A magyar miniszterelnök később elismerte: a két ország vezetője ebben a kérdésben teljesen eltérően gondolkodik.

Néhány héttel később a német külügyi államtitkár, Géza Andreas von Geyr Budapestre érkezett, ahol több kormánytaggal is tárgyalt. A német üzenet egyértelmű volt:

Berlin nyitott a pragmatikus együttműködésre, de ennek ára van. Ha Magyarország továbbra is blokkolja az Unió döntéseit, akkor a kapcsolatok nemhogy nem javulnak, hanem drámai romlásnak indulnak.

A magyar kormány hivatalos kommunikációja mindezt próbálta jelentéktelennek beállítani: „baráti beszélgetésről” beszéltek, vagy egyszerűen nem kommentálták a találkozókat. A német fél azonban következetesen hangsúlyozta, hogy az ukrán ügyben nincs mozgástér: Berlin egységes európai választ akar, és nem hajlandó elnézni Budapest különutas politikáját.

Az Orbán-kormány és Berlin vitája immár nem csupán kétoldalú ügy. Németország kezdeményezésére Brüsszelben is új lendületet kapott a „magyar probléma” kezelése. Több forrás szerint a Bizottságban és több tagállamban is kész a politikai akarat, hogy keményebb eszközöket vessenek be.

A fentebb említett forrásmegvonások mellett szóba került a 7-es cikkely szerinti eljárás is, amely Magyarország szavazati jogának megvonásához vezethet. Bár eddig több tagállam – köztük Lengyelország – akadályozta ennek előrehaladását, most a lengyelek új kormánya már nem védené Budapestet. A német javaslat szerint akár olyan kompromisszum is születhet, amely csak a biztonságpolitikai ügyekben vonná meg Magyarország szavazati jogát, így könnyebb lenne megszerezni a többi tagállam támogatását.

Az ősz fordulópontot hozhat a magyar–német kapcsolatokban. Berlin türelme elfogyott, és ha Orbán Viktor nem hajlandó változtatni álláspontján, a következmények súlyosak lehetnek: befagyasztott uniós források, szavazati jogának elvesztése, és egyre növekvő politikai elszigeteltség.

Orbán előtt egyre szűkebb a mozgástér: ha továbbra is Oroszország érdekeit követi, azzal nemcsak a magyar gazdaságot sodorhatja válságba, hanem az ország helyét is veszélyezteti az uniós közösségen belül.


További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!

loading...