„Mama, gyúrd meg nekem!” – Az unokája mosolyogva néz vissza rá a kijelzőről, egy darab gyurmát szorongatva. A kisgyerek játszani hívja a nagymamát, de a képernyőn át ez lehetetlen.
A videó, amely Dobrev Klára oldalán jelent meg, két idős asszony vallomását rögzíti. Ők nem politikusok, nem influenszerek – csak nagymamák, akik egyre inkább csak a telefonjukon keresztül láthatják a családjukat.
„Nem tudom megsimogatni, ha sír. Nem tudom megölelni, ha örül. A képernyő hideg, a szívem meg túl meleg ehhez” – írja egy kommentelő a DK elnökének megható videójához.
Ez a két történet nem egyedi. Magyarországon idős emberek tízezrei élnek egyre nagyobb elszigeteltségben, miközben a technológia látszólag közelebb hozza a családokat – valójában sokszor csak elfedi a távolságot.
A videóban bemutatott történet egy egész generáció magányát szimbolizálja. A gyurma ott van, a kérés elhangzik, de a nagymama csak nézi. Nem tudja meggyúrni. Csak nézi, némán, könnyes szemmel.
Ezek a vallomások nem a nosztalgiáról szólnak. Hanem arról, hogyan lett a közelségből hiány, a családból értesítés, a közös játékból digitális üzenet. Egy olyan világ rajzolódik ki, ahol az idősek nem azért magányosak, mert nincsenek szeretteik – hanem mert azok csak a kijelzőn léteznek számukra.
És ez a magány nem gyógyítható algoritmusokkal. Annak megoldását egy jobb, élhetőbb, demokratikusabb ország jelenti. Azt pedig nem a jobboldali pártok fogják megteremteni…
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj erre a linkre kattintva. Kövess minket a Facebookon is!