Brüsszel bekeményít: új javaslattal célozzák meg az Orbán-kormányt.
Az Európai Bizottság egy új, radikális költségvetési javaslattal rukkolt elő, amely alapjaiban formálhatja át az uniós pénzek elosztásának szabályait. A 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó tervezet legfontosabb újítása, hogy a kifizetéseket szorosan összekötné a jogállamiság állapotával – és a dokumentum kiszivárgott részletei alapján ez a javaslat kifejezetten Magyarországra, azon belül is az Orbán-kormány gyakorlatára szabott válasz.
Nem véletlenül ragadt rá már most a „Lex Hungary” elnevezés.
Szigor minden irányból: minden pénz jogállamisági feltételekhez kötve
A Bizottság célja egy olyan egységes, átlátható és szigorú feltételrendszer kialakítása, amely minden uniós forrásra kiterjed, és lehetetlenné teszi, hogy a tagállamok a programok közötti pénzáthelyezéssel kikerüljék az elszámoltathatóságot. Ez jelentős változást jelentene a jelenlegi gyakorlathoz képest, amely csak bizonyos forrásokat köt jogállamisági kritériumokhoz.
A tervezet szerint, ha egy kormány megsérti az alapvető demokratikus normákat, az nem csupán részleges felfüggesztést, hanem teljes forrásmegvonást is eredményezhet – kivéve, ha a pénz civil szervezetekhez, egyetemekhez vagy más, a kormánytól független kedvezményezettekhez érkezik.
Magyarország a célkeresztben
A „Lex Hungary” nevet nem véletlenül emlegetik Brüsszelben: a tervezet leginkább a magyar kormányt sújtaná, amely már eddig is több mint 18 milliárd eurónyi uniós forrástól esett el jogállamisági aggályok miatt.
A javaslat értelmében Brüsszel végleg elmozdulna attól a modelltől, amelyben – mint most – külön döntések születnek a pénzek felfüggesztéséről. Ehelyett a források automatikusan felfüggesztésre kerülnének, ha egy ország megsérti a közösen elfogadott demokratikus elveket.
Orbánék ellenállása és szövetségeseik
A magyar kormány természetesen tiltakozik a tervezet ellen, és saját dokumentumában úgy fogalmazott: az új szabályok „önkényes politikai nyomásgyakorlásra adnak lehetőséget”. Az álláspontot – nem meglepő módon – Szlovákia is támogatja, ahol szintén rendszeresen érik kritikák a kormányt jogállamisági hiányosságok miatt.
Ennek ellenére a tagállamok közül több – például Finnország – nyíltan kiállt amellett, hogy a „feltételességi rendeletet minden uniós finanszírozásra alkalmazni kell”.
Politikai időzítés? Orbán gyengül, Brüsszel lép
Uniós diplomaták szerint a Bizottság részben politikai okból időzít most: Orbán Viktor hazai támogatottsága megingott, a közvélemény-kutatásokban a konzervatív, EU-párti Magyar Péter és a Tisza Pártja előzi a Fideszt. Brüsszel vélhetően ezt az alkalmat használja ki, hogy a még szilárdabb kontrollt biztosító rendszer alapjait lerakja – még azelőtt, hogy a következő költségvetési ciklus élesbe lépne.
A Bizottság célja, hogy a pénzek ne tűnjenek el „a rendszerben”, hanem közvetlenül eljussanak a kedvezményezettekhez. Ez különösen fontos lehet Magyarország esetében, ahol számos civil szervezet és oktatási intézmény kormányzati nyomás alatt működik. A reform értelmében Brüsszel ezentúl közvetlenül is juttathat forrást ezeknek a szervezeteknek – akár a kormány megkerülésével is.
A tervezet hivatalos közzététele jövő héten várható, de a viták már most megindultak – és biztosra vehető, hogy a következő évek egyik legmeghatározóbb politikai-gazdasági csatája az uniós források feltételhez kötése körül fog zajlani.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!