Harmadannyit költ családtámogatásra Magyarország, mint az uniós átlag – fokozódik a lemaradás.
Az Eurostat friss adatai szerint Magyarország jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától a közvetlen családtámogatási kiadások terén. Bár a kormány gyakran hivatkozik a családok védelmére és támogatására mint nemzetstratégiai célra, a nemzetközi statisztikák alapján a GDP-arányos állami ráfordítások inkább csökkenő pályát mutatnak – miközben az EU-átlag stabilan tartja magát.
Drasztikus visszacsúszás a rangsorban
A 2010-es évben Magyarország még a 8. helyen szerepelt a 27 tagú uniós mezőnyben, ám 2022-re már csak a 17. helyre csúszott vissza. Ez azt jelenti, hogy 12 év alatt 9 helyezést veszítettünk, miközben más országok nem növelték számottevően a kiadásaikat – tehát a visszaesés döntően belső okokra vezethető vissza.
A közvetlen állami juttatások csökkenésének egyik jele, hogy például a családi pótlék összege 2008 óta változatlan, ami reálértéken folyamatos csökkenést jelent.
Nem szerepel a CSOK vagy az adókedvezmény
Fontos tudni: az Eurostat statisztikája csak a közvetlen, költségvetésből közvetlenül finanszírozott juttatásokat tartalmazza. Ezért olyan elemek, mint a CSOK, az SZJA-mentesség vagy a családi adókedvezmény, nem szerepelnek a jelentésben. Ugyanakkor ezek az intézkedések jellemzően nem minden család számára elérhetők, szemben például a családi pótlékkal vagy a GYES-sel.
A hazai családtámogatási rendszer erősen pénzalapú: a kiadások több mint 90%-a rendszeres pénzbeli juttatás, miközben a természetbeni szolgáltatások (pl. bölcsődék, gondozási ellátás) messze elmaradnak az uniós átlagtól. Ez azt jelzi, hogy a kormány elsősorban pénzátutalással támogatja a családokat, nem pedig ellátórendszeri fejlesztésekkel – holott utóbbiak segíthetnének például a kisgyermekes anyák munkaerőpiacra való visszatérésében.
Az egyszeri juttatások (mint a szülési támogatás) szerepe gyakorlatilag statisztikailag elhanyagolható Magyarországon.
A CSOK súlya is csökken
Bár a CSOK-ot gyakran emlegetik a kormányzati kommunikációban, a statisztikai súlya nem kiemelkedő. A KSH adatai szerint 2022-ben az erre fordított összeg a GDP 0,14%-át tette ki – ez nem változtatna jelentősen az összképen, még ha bele is számítanánk az Eurostat adatbázisába. Ráadásul 2024-re a program állami költségvetési súlya a felére csökkent.
Társadalompolitikai kérdés, nem pusztán statisztika
A közvetlen családtámogatások szintje nem csupán költségvetési tétel: szorosan összefügg a demográfiai trendekkel, a munkaerőpiaci részvétellel, és az esélyegyenlőség biztosításával. Az Eurostat adatai így nemcsak pénzügyi mutatók, hanem jelzések is egyben: Magyarország egyre inkább eltér az európai családpolitikai modellektől.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!