Feszült hangulatban zajlott az Európai Parlament vitája a Budapest Pride után – éles bírálatok érték a magyar kormányt.
Komoly politikai hullámokat vetett az Európai Parlamentben a Budapest Pride. Az esemény nemcsak a hazai közéletben, hanem az uniós politikában is hangsúlyosan jelent meg: több európai képviselő élesen kritizálta a magyar kormány hozzáállását az LMBTQ-közösségek jogaihoz. A vita rávilágított arra, hogy az Európai Unió tagállamai között egyre mélyebb törésvonalak húzódnak az emberi jogok értelmezése és az úgynevezett kulturális szuverenitás mentén.
A vitát a szocialista frakció kezdeményezte, a vezérszónok Dobrev Klára volt.
A Demokratikus Koalíció EP-képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Pride napján több százezer ember vonult fel Budapesten az elfogadás és szabadság jegyében, miközben – mint fogalmazott – a kormány és egyes ellenzéki pártok inkább hallgattak vagy távol maradtak a kérdéstől. Dobrev külön bírálta a Tisza Pártot, amiért képviselőik másodjára sem vettek részt a vitában. Szerinte ez nemcsak politikai gyávaság, hanem az emberi jogok iránti közömbösség is.
A Fidesz részéről László András szólalt fel, aki a Budapest Pride-ot egyértelműen politikai provokációnak minősítette. Álláspontja szerint a rendezvény célja az volt, hogy külföldi hátterű ideológiai feszültségeket keltsen Magyarországon, de – mint mondta – ez kudarcot vallott. „Mi, magyarok nem kérünk az ideológiai gyarmatosításból” – jelentette ki, utalva arra, hogy a kormány a nemzeti önrendelkezés részének tekinti a kulturális és társadalmi kérdésekben való döntéshozatalt.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője a magyar hatóságokat bírálta, amiért – állítása szerint – nem a betiltott Pride-ot, hanem az azt ellenző, „családvédő” tüntetőket akadályozták meg a részvételben. Utalása egyértelműen a Novák Előd nevéhez köthető csoportokra vonatkozott, amelyeket a rendőrség nem engedett a menet közelébe. Borvendég szerint Magyarországot ismét igazságtalanul állították pellengérre, miközben az ország szuverén joga, hogy miként kezeli ezeket a kérdéseket.
A külföldi képviselők egy része határozottan szolidaritást vállalt az LMBTQ-közösséggel, és élesen bírálták a magyar kormány politikáját. Fabienne Keller, Emmanuel Macron pártjának tagja, úgy fogalmazott: a Pride nem csupán egy felvonulás volt, hanem egy társadalmi kiállás az autoriter, félelemre építő rendszer ellen. Hasonló hangnemben szólalt fel a belga Hilde Vautmans is, aki személyesen is részt vett a budapesti rendezvényen.
„Nagyszülők vonultak együtt a fiatalokkal, és együtt üzentük Orbán Viktornak: elég volt!”
– fogalmazott drámai hangvételben.
A másik oldalon azonban akadt, aki kiállt a magyar kormány mellett. Georgiana Teodorescu, a szélsőjobboldali román AUR párt képviselője hangsúlyozta, hogy egyetlen uniós országot sem lehet Pride rendezésére kényszeríteni, mert az sérti a nemzeti szuverenitást. Emellett kifogásolta, hogy a rendezvényen szerinte sokkoló vizuális tartalmak – például félmeztelen emberek, akik egymást pórázon vezetik – is megjelentek, aminek a gyerekek szerinte nem lehetnek kitéve.
Az ülés egyik legfontosabb momentuma a dán EU-elnökség nevében felszólaló Marie Bjerre nyilatkozata volt. A dán európai ügyekért felelős miniszter megerősítette, hogy Dániának szándékában áll napirenden tartani a magyar demokrácia állapotának ellenőrzését. A 7-es cikkely szerinti eljárás – amely akár az ország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet – októberben újabb meghallgatással folytatódik. Bjerre szerint az EU-nak világos üzenetet kell küldenie arról, hogy az alapvető jogok nem képezhetik alku tárgyát.
A vita ugyan nem vezetett azonnali jogi lépésekhez, de jól mutatja, mennyire eltérő módon értelmezik a tagállamok az alapjogok, a szólásszabadság és a nemzeti önrendelkezés fogalmát. A Budapest Pride immár nemcsak egy szimbolikus civil esemény, hanem politikai lakmuszpapír is lett: megmutatja, ki hol áll az Európa jövőjéről szóló vitákban.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!