Magyar Péter újra nekiment a független sajtónak, ezúttal a Telex lett a célpont.
A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak gazdálkodása körüli vizsgálat hónapok óta a közélet egyik legérzékenyebb ügyévé vált. Az Állami Számvevőszék által feltárt súlyos szabálytalanságok nemcsak pénzügyi szempontból rendkívül aggasztóak, de a hazai politikai erőtérre is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak. Az események láncolata azt mutatja: a Matolcsy György volt jegybankelnök köré szerveződő üzleti körök több irányba is próbáltak menekülőutat keresni a hatósági és politikai nyomás elől – ezek közül több is a nyilvánosság elé került.
Néhány nappal azután, hogy az ÁSZ nyilvánosságra hozta jelentését, majd feljelentést tett a jegybanki alapítványok gazdálkodása ügyében, információink szerint Matolcsy György és Orbán Viktor személyes találkozóra került sor. Hogy miről tárgyalt a miniszterelnök és a volt jegybankelnök, azt hivatalosan senki nem erősítette meg, de több, a jegybanki körökkel kapcsolatban álló forrás szerint ezt követően Matolcsy Ádám – az elnök fia – már megnyugtató üzeneteket közvetített a család közeli gazdasági szereplőinek.
Egy nappal a feltételezett Orbán–Matolcsy találkozó után Matolcsy Ádám találkozott a GTC Group vezetésével, amely az egyik legnagyobb, az MNB-alapítványok által finanszírozott ingatlanos befektetés. A megbeszélés a budapesti Pusztaszeri úton zajlott, azon a helyszínen, amelyet a Matolcsy-körhöz kötődő cégek évek óta központként használnak. A Telex által megkérdezett források szerint Matolcsy Ádám egyértelművé tette: senkinek nem kell tartania jogi következményektől, mert minden tevékenység „törvényes keretek között zajlott”.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek az állítások kizárólag a Matolcsy-körből származnak, és nem támaszthatók alá független forrásból. Mindez még inkább felértékeli annak a korábbi értesülésnek a jelentőségét, amelyet a Szabad Európa is közölt: eszerint a március végi Orbán–Matolcsy találkozón „megegyezés született” arról, hogy Matolcsy György és köre „szabad elvonulást” kap.
A Matolcsyhoz közel álló köröket jól ismerő források szerint ez az optimizmus a tavasz végéig fennmaradt. Mind Matolcsy Ádám, mind legfontosabb üzleti partnere, Somlai Bálint – a Raw Development Kft. tulajdonosa – magabiztosan mozgott a botrányos ügyek közepette. Ez a magabiztosság viszont megrendülhetett, amikor májusban Somlai Bálint privát bankszámláját zárolták.
Ez a fejlemény komoly üzenetként értelmezhető: az érintettek már nem érezhetik magukat védett pozícióban. A Raw Development, amely éveken át az MNB-alapítványi kör kiemelt kedvezményezettje volt, jelentős vagyoni előnyhöz jutott ingatlanfejlesztéseken keresztül. Az ÁSZ szerint a beruházási érték 86 százalékát azok a cégek kapták, amelyek Somlai érdekeltségébe tartoznak. Ekkora arányban egy zárt gazdasági kör kiválasztása már nemcsak versenyjogi kérdéseket vet fel, de közpénzkezelési felelősséget is.
Az ügy súlyosságát az is jelzi, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda jelenleg is nyomozást folytat hűtlen kezelés gyanújával, különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatt. Bár az eljárás még a felderítési szakaszban van, a rendelkezésre álló dokumentumok és tanúvallomások alapján azonosítható felelősök is lehetnek.
Az ügy nemcsak gazdasági, hanem politikai síkra is átterjedt. Tavasszal ugyanis a Matolcsy-kör több próbálkozást is tett arra, hogy kapcsolatba lépjen a TISZA párt vezetésével. Az egyik legismertebb ilyen közvetett próbálkozás a Gál András ügyvéd nevéhez kötődik, akiről köztudott, hogy kapcsolatban áll Magyar Péterrel, a párt elnökével. Bár Gál nem tagja a pártnak, szakértőként részt vesz gyermekvédelmi projekteikben.
A Telex információi szerint a Raw Development tavasszal húszmillió forintot utalt át a Gál, Keviczki & Oberfrank Ügyvédi Irodának jogi szolgáltatások céljára. Gál később azt állította, hogy nem képviseli Somlait jogilag, sőt, a kérdéseinkre adott válaszában arra is utalt, hogy a pénz „téves utalásként” érkezett, amit visszautaltak. Ugyanakkor a Telex fotósa május 7-én személyesen látta Gált a Matolcsy-kör Pusztaszeri úti központjánál, ami ellentmondani látszik a hivatalos narratívának.
A történet másik fontos szála, hogy amikor Magyar Péter tudomást szerzett a pénzmozgásról, a Telex szerint azonnali döntés elé állította Gált. A pártelnök – aki a korrupció elleni fellépést programjának középpontjába helyezte – közölte, hogy egy ilyen kapcsolat vállalhatatlan. Gál ezután állítólag elállt a megbízástól, a pénzt pedig visszautalták. Ezt a verziót több, a TISZA párt belső működését ismerő forrás is megerősítette, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egy ügyvédi iroda önállóan dönthet arról, kit képvisel.
A TISZA sajtóosztálya egyértelműen jelezte: Gál András nem áll formális kapcsolatban a párttal, csupán szakértőként vesz részt egyes rendezvényeken, így a július 7-i gyermekvédelmi konferencián is. A közleményben ugyanakkor világosan leszögezték: a közösségük nem kíván együttműködni olyan szereplőkkel, akik akár közvetve is kötődnek az „országot szétrabló orbáni oligarchiához”.
A Telex megkereste Matolcsy Ádámot és Somlai Bálintot is, hogy kommentálják azokat az értesüléseket, miszerint Matolcsy Ádám említést tett volna az apja és Orbán Viktor között lezajlott találkozóról, illetve hogy a Raw Development megbízást adott volna Gál irodájának. Matolcsy Ádám válaszában cáfolta, hogy ilyen találkozóra emlékezne, és azt is tagadta, hogy bármilyen kijelentést tett volna erről. Állítása szerint édesapja és a miniszterelnök programjairól nincsen tudomása.
Az ügyben továbbra is folyamatosan zajlik a nyomozás, és egyre több részlet lát napvilágot. Magyar Péter, a TISZA párt vezetője a múlt héten közzétett videójában élesen kritizálta a hatóságok tétlenségét. Mint fogalmazott, „az MNB-ben a világ legnagyobb bankrablása történt Orbánék asszisztálása mellett”, de még mindig nincs egyetlen gyanúsított sem, miközben a tolvajok tovább élvezik a „lopott szajrét”. Magyar felszólította a legfőbb ügyészt az ügy felderítésére, és követelte, hogy az ellopott vagyonokat – akárhol is legyenek – haladéktalanul foglalják le.
A történet nemcsak a jegybank függetlenségéről, a közpénzek átlátható kezeléséről és a politikai elit felelősségéről szól, hanem arról is, hogy képes-e a magyar jogállam valódi elszámoltatásra. A következő hetek fejleményei válaszolhatnak majd arra a kérdésre, hogy tényleg van-e politikai akarat a rendszeresített közpénzszivattyúk leállítására, vagy csak újabb elkenés tanúi leszünk.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!