Súlyos lépés a DM-nél: óraszámcsökkentéssel reagálnak az árrésstopra. A bolti dolgozók, üzletvezetők és helyettesek is kevesebb műszakot kapnak – a cég szerint az árrésstop miatt nincs más választásuk
A magyarországi DM drogérialánc húsz százalékkal csökkenti a bolti munkatársak heti óraszámát, válaszul a kormány által bevezetett árrésstop intézkedésekre. Az érintettek körébe nemcsak az eladók, hanem az üzletvezetők és helyetteseik is beletartoznak – tudta meg a Telex.
A cégvezetés belső tájékoztatása szerint senkit sem kívánnak elbocsátani, de kénytelenek rugalmasabb munkarendet kialakítani. A dolgozók tájékoztatása alapján az óraszámcsökkentés már rövid távon is érezteti hatását.
A DM hivatalos válaszában azt írta, hogy átfogó belső vizsgálatot folytattak le a működés optimalizálása érdekében. Ez kiterjedt a logisztikai folyamatokra, valamint az üzletekben dolgozó személyzet munkarendjére is. Az eredmény: kevesebb elérhető műszak, hatékonyabb munkaidő-beosztás – legalábbis ez a cél.
A döntés közvetlen kiváltó oka azonban nem belső gazdasági probléma, hanem a kormányzati intézkedések. A DM közleményében így fogalmazott:
„A magyar kormány árréskorlátozási szabályozásai komoly kihívások elé állítanak minket.”
Az úgynevezett árrésstop lényege, hogy a kormány meghatározza, mekkora haszonkulccsal értékesíthetik a boltok bizonyos termékcsoportok áruit. A cél az infláció fékezése és az alapvető fogyasztási cikkek árának alacsonyan tartása. A probléma azonban az, hogy az érintett üzletek nem tudják áthárítani a beszerzési költségek emelkedését, így jelentős profitkieséssel kénytelenek számolni.
Áprilisban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy az árrésstopot a nagyobb drogérialáncokra is kiterjesztik – köztük a DM-re, a Rossmannra és a Müllerre –, illetve az általuk forgalmazott harminc kulcstermékre. A szabályozás május 19-én lépett hatályba, hatását pedig most kezdi közvetlenül megérezni az érintett szektor.
Bár a DM hangsúlyozza, hogy nem tervez létszámcsökkentést, az óraszám visszavágása mégis jelentős jövedelemkiesést eredményezhet a munkavállalóknál – különösen azoknál, akik minimálbéres vagy részmunkaidős szerződéssel dolgoznak.
A vásárlók egyelőre nem feltétlenül érzékelik közvetlenül a változást, de rövidebb nyitvatartás, csökkentett személyzet, vagy hosszabb várakozási idő is bekövetkezhet, ha a boltok kevesebb dolgozót tudnak beosztani.
A DM példája csak egy a sok közül, ahol a kormányzati árstop-politika közvetett hatásai kezdenek kézzelfoghatóvá válni. A kereskedelmi szektor szereplői évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a hatósági beavatkozások hosszú távon tartós piaci torzulást és működési nehézségeket eredményeznek.
Egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen döntések visszafogják a munkaerőpiacot, és a bérek stagnálásához, sőt csökkenéséhez is vezethetnek. Emellett a befektetők számára is romlik az ország megítélése, hiszen egyre kevésbé kiszámítható a szabályozási környezet.