Parajdi bányakatasztrófa: Sós víz közelít Magyarország felé – tömeges halpusztulás a Kis-Küküllőben. A román hatóságok figyelmeztettek: 48 órán belül elérheti a szennyezés a Marost, majd Nagylaknál a magyar határt is.
A parajdi bányaincidenst követően magas sótartalmú víz ömlött a Kis-Küküllőbe, majd onnan a Marosba, és várhatóan péntek estére eléri a magyar határt – erősítette meg Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter az Antena3 televíziónak.
Vízszennyezésből ökológiai katasztrófa
A sóbánya felett húzódó Korond-patak vizének betörése a parajdi sóbányába május végén történt. A víz teljesen elöntötte a bánya működő és turisztikai részeit is, beleértve a légúti betegek kezelésére szolgáló terápiás szintet.
A szennyezés nem állt meg a bányában: a Kis-Küküllőben és az alsóbb szakaszokon tömeges halpusztulás indult el. Az esetről biológusok, köztük Hartel Tibor és Fülöp Tihamér is beszámoltak: védett halfajok is érintettek, és a biológiai sokféleség drámai mértékben csökkenhet.
„A biológiai sokféleség összeomlása épp a szemünk előtt zajlik”
– írta közösségi oldalán Fülöp Tihamér ökológus.
A környezetvédelmi miniszter szerint a baleset megelőzhető lett volna, ha a munkálatokat időben és az előírások szerint végzik el. A kivitelező engedély nélkül bontotta meg azokat a vízhozamcsökkentő gátakat, amelyeket nemzetközi szakértők javasoltak.
A Salrom (a román állami sóipari társaság) szerint a munkagépek védelme miatt volt szükség azonnali beavatkozásra, ám az intézkedések következményeként a sóval telített víz ellenőrizetlenül került a természetes vízfolyásokba.
Vészhelyzet, iskolabezárás és ivóvíz-ellátási problémák
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság bejelentette, hogy hétfőtől felfüggesztik a jelenléti oktatást több településen, köztük Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván. Csak az országos vizsgákra kell bemenniük a diákoknak.
A sóval szennyezett víz a vezetékes ivóvíz minőségét is rontotta: a gyulakutai vízüzem már a tartalék vízkészletét használja, a dicsőszentmártoni vízművet pedig le kellett állítani, hogy megóvják a rendszert a korróziótól.
A hatóságok jelenleg alternatív vízellátási megoldásokat keresnek, és tartálykocsikból biztosítják az ivóvizet és a háztartási vizet az érintett lakosságnak.
Magyarország is érintett lehet
A román környezetvédelmi tárca jelezte: tájékoztatják a magyar hatóságokat a Maros felől érkező sótartalom-növekedésről. A következő 48 órában a szennyezett víztömeg elérheti Nagylaknál a magyar határt.
Bár a víz hígítását a zeteváraljai és bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel próbálják enyhíteni, a helyzet továbbra is kritikus, főként a Kis-Küküllő alsó folyása mentén.
Ez a katasztrófa nemcsak ökológiai krízis, hanem egyúttal intézményi válságjelző is: több szakértő szerint a román természetvédelmi intézmények nem voltak felkészülve gyors és hatékony reagálásra. Az esemény rávilágít arra, hogy a bányászati beavatkozások és a vízgazdálkodás szorosabb ellenőrzést igényelnek.
A parajdi bányakatasztrófa következményei már nemcsak Romániát, hanem Magyarországot is fenyegetik. A víz sótartalmának növekedése ökoszisztémákat rombol, közösségeket bénít meg, és több ezer ember mindennapi életét nehezíti meg – miközben a felelősség kérdése továbbra is nyitott.