Fogel Frigyes posztja napok óta lázban tartja az online közvéleményt. A zenészből lett filmes évekig élt Erdélyben, ahonnan most fájdalmas csalódással távozik. Nyilvános bejegyzésében súlyos szavakkal illette a székelyeket, románokat, osztrákokat, sőt még cigányokat is: szerinte mind részei annak a rendszernek, amely az erdők kiárusításáról és a természet módszeres kifosztásáról szól.
Fogel azt állítja, hogy drónfelvételei tanúskodnak az évek óta zajló, rendszerszintű erdőirtásról, miközben senki sem beszél az igazi felelősökről. A poszt nem kíméli sem a politikai elitet, sem a helyi közösségeket, sem a civil hallgatást.
Fogel Frigyes bejegyzése:
„Parajd? Ugyan már kérem…
A mai napig lopjátok az erdőt, ti, székelyek, románok, osztrákok. Amit el is mondtok nekem csendesen, szemlesütve, privát beszélgetéseken.
Öt éve repül a drónom itt Erdélyben és fájdalmasan konstatálom a hosszú évek alatt, ahogy kopáran foltosodik mindenfelé, az Örök Zöld.
Miattatok. Rablók. Mindenki tudja. Csak nagy a csend, mert a lóvé az úr. Minden szinten.
Az öt év alatt egyszer örökítettem meg kameráimmal Szentegyháza közelében, hogyan vitték fel a facsemetéket. Ültetni.
Miközben, -nem is egyszer- drónozás közben székelyföld nem egy szegletében jelezték nekem, hogyha jót akarok, ne repkedjek… Mert megvernek.
Mindenki benne van a bizniszben. Hallgatólagosan vagy tevőlegesen.
A talaj pedig már rég elvesztette a vízmegtartó képességét. A többi már jött magától. És ti most csodálkoztok a történteken.
A Demeter Szilárd-ok tragédiát kiáltanak, mívesen előadva a helyzetet, de a lényegről senki nem beszél. Közben ti a simion féléktől rettegtetek.
Pedig magatoktól rettenhetnétek meg igazán, ha tükörbe néznétek… Hosszasan… Mélyen… De nem fogtok. Nem érdemeltek semmit.
Illetve, de igen, egy dolgot érdemeltek, oláhok-székelyek, osztrákok-cigányok: azt a fájdalmat amikor a fa gyökerét kitépik, vagy elvágva a törzsétől benne hagyják a földben, hogy megcsonkítva lassan elrothadjon.
Amikor egy cabinban a hegyen alszom, a megrakott kamionok a megszokott éjszakai ritmusukban, lekapcsolt lámpákkal viszik a lopott rönköket. Sok-sok éve.
A szervek, a politikum, a nagy székelyek, oláhok, cigányok félrenéznek. Parajdnak vége? Nem. Nektek. Már régen. Hisz élőhalottak vagytok.
Ha ezt Kós Károly látná… De nyugalom, az én napjaim is már meg vannak számlálva, hamarosan tovább állok innen is.
Amit meg kellett tanulnom a világ ezen tájékán már megtanultam. Nem vagytok különbek. Aztán mielőtt majd átlépem az aktuális határt, megfordulok és majd úgy székelyesen egy hegyeset köpök. Felétek.
Mert a székely is már meghasonlott…
Maradásom itt sem lesz. De ezt sem bánom. Mert az oláhtól itt többet “kaptam” mint a nagy “magyaroktól…”
Adios.
Fogel Frigyes” – zárja sorait a rendező.
Számos komment érkezett, többek között ő maga is hozzászólt bejegyzéséhez
„Miért kell/jó általánosítani? Minden nemzetben, etnikumban van jó és gyenge ember is. Viszont, hogy emiatt egy egész népre ráhúzod a vizes lepedőt és lerablózod, az szerintem nem etikus” – írja az egyik kommentelő.
Egy másik hozzáteszi:
„Hát köpjél, és menjél, vissza se nézz, ha eleget láttál. Köpjél ránk és gyerekeinkre, akik soha egy szál fát nem loptak, akik tenni akarnak és tesznek a megmaradásért.
Te, aki ezekkel a szavakkal illetsz meg minket, köpjél, mert te valószínű több vagy mindenkinél, de ne feledd, hogy rád is köpnek majd, mert aki így ír az embertársairól, annak – ha máshol nem – a sírján fog köpni valaki.
Menj, s vissza se nézz…”
„Nem minden székely olyan, ahogy leírod, idióta! Tényleg vissza se nézz, nem kár érted, mi is köpünk egyet – rád, s az írásodra is…
Igen, tudom, lopnak sokan, s meg is hasonult egy része a pénz miatt – de én itt élek 50 éve, s nem 5, nem kell bemutasd őket nekem.
De ez nem mindenkire igaz, amit leírsz! Akire NEM, azokat se ne sértsd, se ne köpködj!
Jah, és amikor Hans Hedrich egy várost megmozgatva felszólalt a Schweighofer-i fairtás ellen, én sem láttalak ott téged, de mi mégsem köpködünk rád!
Szégyelld magad!”
Fogel Frigyes hozzászólása:
„A mocskolódóknak, a rend kedvéért: Anyai vonalon székely lennék, Apai vonalon szász. Szüleim marosvásárhelyiek. Dédszüleim gyímesközéplokiak. Én Budapesten születtem. Négy nyelven beszélek.
Sok helyen éltem a nagyvilágban a munkáim miatt. 2020-ban hazajöttem (volna). Az öt éves erdélyi tartózkodásom alatt edukációs céllal készült alkotásaimat milliók látták.
A mai napig saját pénzből filmezek. Viszont amikor kell, nevén nevezem a gyereket…”
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj erre a linkre kattintva.