A NATO meglépi, amitől Orbán retteg.
Egyre nagyobb hullámokat vet a NATO következő csúcstalálkozója előtt Mark Rutte főtitkár bejelentése: a tagállamok várhatóan megegyeznek abban, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 5%-át fordítsák védelmi célokra. Ez a szám a jelenlegi vállalásokhoz képest drasztikus ugrást jelentene – különösen a kisebb, gazdaságilag sérülékenyebb országok számára, mint például Magyarország.
A NATO évek óta próbálja elérni, hogy tagjai nagyobb részt vállaljanak saját biztonságuk finanszírozásából. A jelenlegi elvárás az, hogy a tagállamok GDP-jük legalább 2%-át fordítsák védelemre – ezt azonban sok ország még mindig nem teljesíti.
Az új, ambiciózus célt Donald Trump amerikai elnök vetette fel 2023 decemberében: szerinte a NATO-tagok GDP-jük 5%-át kellene védelmi és biztonsági célokra költeni. Bár javaslatát akkor még sokan túlzónak tartották, most úgy tűnik, a NATO vezetése komolyan mérlegeli ennek hivatalossá tételét.
Mark Rutte, aki 2024 végén vette át a NATO főtitkári posztját, most Daytonban – a NATO Parlamenti Közgyűlésén – úgy nyilatkozott, hogy reális esély van a 2025. júniusi hágai csúcstalálkozón az 5%-os cél elfogadására.
„Nem mondom meg, pontosan hogyan oszlik majd meg az 5%, de a közvetlen katonai kiadások meghaladják majd a 3%-ot. A maradék a szélesebb értelemben vett biztonsági területekre megy majd”
– fogalmazott Rutte.
A cél nem csupán a hadsereg finanszírozása, hanem a kibervédelemtől a hírszerzésen át a kritikus infrastruktúra védelméig terjedő költségek fedezése.
Orbán Viktor: „Ez már fél hadigazdálkodás lenne”
Magyarország miniszterelnöke egyértelműen elutasítóan reagált a javaslatra. Mint fogalmazott:
„A 2 százalékot is vért izzadtuk, de kipréseltük magunkból. Az 5 százalék? Az tüdőn lőné a magyar gazdaságot.”
Orbán szerint a védelmi kiadások ilyen mértékű emelése az egész költségvetés átszervezését igényelné, gyakorlatilag egyfajta háborús gazdálkodást feltételezne – békeidőben.
Mekkora összegekről beszélünk?
A NATO-országok jelenlegi átlaga valahol 1,7–2,5% között mozog GDP-arányosan. Az USA, amely a legtöbbet költi, 2024-ben is csak 3,4%-ot fordított katonai kiadásokra. Ez jól mutatja, mekkora ugrás lenne az 5%, és mennyire ambiciózus a terv – még a leggazdagabb tagállamok számára is.
Példák:
- Magyarország: A 2024-es adatok szerint éppen eléri a 2%-os küszöböt. 5% esetén évente +3 milliárd euró plusz terhet jelentene.
- Lengyelország: Jelenleg a NATO élmezőnyébe tartozik (4% körül), de még itt is komoly többletkiadást jelentene.
- Olaszország, Spanyolország: 1,5–1,7% körül stagnálnak – az emelés nekik is fájna.
A NATO célja, hogy 2025. június 24–25-én, a Hágában rendezendő csúcstalálkozón kötelező érvényű vállalások szülessenek. De a konszenzus nem tűnik egyszerűnek: miközben az USA és a kelet-európai államok (pl. Lengyelország, Balti országok) támogatják a nagyobb kiadásokat, a nyugat-európai gazdaságok és Magyarország kivárnak.
Lehetséges forgatókönyvek:
- Kétlépcsős célkitűzés: pl. 3,5% katonai, 1,5% biztonsági – rugalmasabb struktúrával.
- Önkéntes vállalások a kötelező helyett.
- Haladék vagy időbeni elosztás – például 2030-ig való fokozatos elérés.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!