Orbán teljesen kiborult, szerinte a NATO-nak is lépnie kell.
A NATO-tag Magyarország és a szövetségen kívüli, de azzal szoros kapcsolatot kereső Ukrajna között az elmúlt napokban komoly bizalmi válság bontakozott ki. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor nyilvánosan és határozottan bírálta Kijev lépéseit, amelyek szerinte túlmutatnak a diplomáciai határokon – és immár a NATO tűréshatárát is elérik.
„Elfogadhatatlan”
Orbán Viktor egy pénteki interjúban úgy nyilatkozott, hogy a NATO számára is aggályos, ha egy külső ország – jelen esetben Ukrajna – titkosszolgálati akciókat hajt végre egy szövetségi tagállam, tehát Magyarország ellen. A kijelentés Mark Rutte NATO-főtitkárral való találkozója előtt hangzott el, a helyszín pedig az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója volt Tiranában. A magyar kormányfő szerint az ukránok nemcsak kémkedtek, hanem egy „szervezett, pénzelt, lejárató kampányt” is folytatnak hazánk ellen.
Bár a holland NATO-főtitkár álláspontját Orbán akkor még nem ismerte, jelezte: a kérdés napirenden lesz a megbeszélésen. A helyzet azonban jóval összetettebb annál, mint ahogy elsőre tűnhet.
Kölcsönös vádak és kiutasítások
A mostani feszültségsorozat azután robbant ki, hogy az ukrán biztonsági szolgálatok nyilvánosságra hozták: elfogtak több embert, akiket egy állítólagos magyar kémszervezet tagjaiként azonosítottak. A magyar kormány ezt azonnal éles hangon utasította vissza, és Orbán Viktor még aznap reagált, szerinte „lejárató akció” indult hazánk ellen.
Nem sokkal ezután a magyar terrorelhárítók (TEK) egy ukrán állampolgárt fogtak el, amiről videó is készült, amit a kormány a saját csatornáin terjesztett. Később további részletek is napvilágot láttak: két ukrán hírszerzőt Magyarország kiutasított, akiket Kocsis Máté kormánypárti politikus név szerint is megnevezett. Ukrajna válaszul két magyar diplomatát küldött haza, és őrizetbe vette azt a két személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a magyar titkosszolgálattal működtek együtt. Őket jelenleg hazaárulással vádolják.
Orbán Viktor a napokban konkrét nevek említése nélkül azt sugallta, hogy egyes magyar szereplők – köztük a Tisza Párt politikusai – együttműködhetnek az ukrán titkosszolgálatokkal. Bár a pártot név szerint nem nevezte meg, szavai alapján egyértelműen Magyar Péterre és Ruszin-Szendi Romuluszra célzott. Magyar Péter emiatt feljelentést is tett a miniszterelnök ellen.
A kormánypárti politikusok sorra csatlakoztak Orbán értelmezéséhez. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint semmi sem utal arra, hogy ne egy „államilag finanszírozott és irányított lejárató kampány” zajlana Ukrajna részéről. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig egyenesen úgy fogalmazott: Kijev célja a magyar állam lejáratása volt, amikor nyilvánosságra hozta a kémbotrányt.
Mi következhet?
A magyar kormány azt várja, hogy a NATO is foglaljon állást a kérdésben, hiszen – Orbán szerint – elfogadhatatlan, ha egy szövetségen kívüli állam műveleteket hajt végre egy tagország ellen. Ez viszont komoly próbatétel a NATO számára: hogyan kezeljen egy olyan ügyet, amely két fontos partner – az egyik hivatalos tag, a másik stratégiai szövetséges – között bontakozik ki?
Miközben a magyar és az ukrán vezetés szembekerült, a helyzet óvatosságra inti a nemzetközi közösséget is: a háborús időszakban zajló titkosszolgálati játszmák, információs kampányok és diplomáciai lépések jelentős kockázatot hordoznak. A kérdés az, hogy ebből konfliktus éleződik, vagy diplomáciai megoldás születik.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!