Drámai bejelentést tett Pottyondy Edina. Egy humorista határhelyzetben: mi történik, ha a szatíra már nem fér bele a rendszerbe?
Pottyondy Edina, közismert véleményformáló és standupos, a közelmúltban megdöbbentő bejegyzést tett közzé közösségi oldalán. A bejegyzés szerint az úgynevezett átláthatósági javaslat elfogadása esetén Edina vagy teljesen visszavonul a közéleti szerepvállalástól, vagy elhagyja az országot. Mint írja:
„magyarországi létezése ellehetetlenül.”
Két út
A humorista két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Az egyik: teljes visszavonulás. Ebben az esetben végleg leállna a videózással, megszüntetné Donably-oldalát – amely eddig közönsége támogatását tette lehetővé –, nem adna ki könyvet, és kizárólag standuposként lépne fel belföldön, de külföldi fellépésektől is eltekintene.
A másik, ennél radikálisabb lépés: külföldre költözés. Ebben az esetben magyarországi cégét bezárná, a YouTube-tartalmakat külföldről készítené, ott adná ki a könyveit, és onnan szervezné magyarországi előadásait is. Az ok prózai, de súlyos: a törvény értelmezése szerint külföldről származó bevételei – például YouTube-reklámbevételek, erdélyi jegyeladások, vagy a Donablyen keresztül érkező mikroadományok – akár „külföldi támogatásnak” minősülhetnek.
Edina külön kitér arra, hogy neve szerepel a „Szuverenitásvédelmi Hivatal” egyik jelentésében, amelyet ironikusan „SzuverenitásGestapónak” nevez. Ennek alapján – állítása szerint – könnyen úgy érezheti, hogy „felkerült a NER halállistájára”.
A közéleti szerepvállalás, ami számára eddig a szatíra és a társadalmi kritika eszköze volt, most komoly egzisztenciális és jogi következményekkel fenyeget.
Bejegyzésében Edina személyes családtörténetén keresztül mutatja be, mennyire megrázó számára a helyzet. Felidézi, hogy nagyapját a kommunista rendszer idején elhurcolták, sváb származású rokonait kitelepítették, és több családtagja is kénytelen volt elhagyni az országot a rendszerváltás előtt.
„Nem gondoltam volna, hogy én is eljutok oda, hogy komolyan el kell gondolkoznom az ország elhagyásán”
– írja. Sorai nem pusztán nosztalgikusak, hanem egy generációs tapasztalat súlyát is közvetítik: a szabad véleménynyilvánításért ma is kockázatot kell vállalni.
Miért nem szervez tüntetést?
Edina posztjában reflektál arra a gyakori kérdésre is, miért nem áll az ellenállás élére. Válasza világos: „én csak egy komikus vagyok.” Szerinte az érdemi ellenállás megszervezéséhez olyan személyre lenne szükség, aki képes koordinálni a szakszervezeteket, megszólítani a közszférában dolgozókat, és egy országos megmozdulás élére állni.
Mint mondja, már számos békés eszközt kipróbáltak:
„150 ezren tiltakoztunk, de még azt sem sikerült elérni, hogy legalább a gyermekotthonokban emberhez méltó körülmények legyenek.”
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!