Az EP sürgősen lecsap a Fidesz törvényjavaslatára.
A brüsszeli plenáris ülésen szerdán az Európai Parlament napirendre tűzte a magyar kormány legújabb törvényjavaslatát, amely a „tavaszi nagytakarítás” néven ismert kampány részeként került benyújtásra. A vitát az a Tineke Strik, holland zöldpárti EP-képviselő kezdeményezte, aki évek óta aktívan foglalkozik a magyar jogállamiság helyzetével. Strik szerint ez a jogszabály „egy újabb veszélyes lépés a civil társadalom felszámolása felé”.
Miről szól a vitatott törvényjavaslat?
A Fidesz által beterjesztett törvénytervezet célja, hogy nyilvántartásba vegye azokat a médiumokat és civil szervezeteket, amelyek külföldi forrásból részesülnek támogatásban. Amennyiben ezek az entitások „külföldi beavatkozás” gyanújába keverednek, pénzbírságra számíthatnak. A tervezet benyújtását követően nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is komoly felháborodás alakult ki.
A kormány kommunikációja szerint az új szabályozás célja, hogy megvédje Magyarország szuverenitását az idegen érdekekkel szemben. Ugyanakkor számos civil szervezet és médiafelület attól tart, hogy a törvény eszközként szolgálhat a kritikus hangok elhallgattatására.
Strik az Euronewsnak adott interjújában elmondta: az EP több meghatározó frakciója – beleértve azokat is, amelyek nemrég Budapesten vettek részt egy tényfeltáró delegációban – támogatja a vita lefolytatását. Ezek között szerepelnek a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek, valamint a néppárti képviselők is. A kezdeményezést csak a konzervatív és szélsőjobboldali frakciók – mint a Patrióták Európáért vagy a Szuverén Nemzetek Európája – nem támogatják.
„Az új törvény nemcsak aggályos, hanem összességében tovább gyengíti a magyar jogállamiságot. Ez lehet az utolsó szög a civil társadalom koporsójába” – fogalmazott Strik.
A magyar miniszterelnök márciusban jelentette be, hogy „tavaszi nagytakarításba” kezd, célkeresztbe véve azokat a szervezeteket és médiumokat, amelyek – szerinte – külföldi érdekeket képviselnek Magyarországon. Az intézkedések részeként nemcsak a most tárgyalt törvény született meg, hanem betiltották az idei budapesti Pride-felvonulást is, és benyújtottak egy újabb javaslatot, amely lehetővé tenné az Európai Parlament magyar képviselőinek mandátum-visszavonását „rendkívüli esetekben”.
A kritikusok szerint ez a politika nem a szuverenitás védelmét, hanem a belső kritika megszüntetését szolgálja.
A törvénytervezet elleni tiltakozás nem maradt el: az elmúlt hétvégén ezrek vonultak utcára Budapesten, hogy kiálljanak a civil szféra és a sajtószabadság mellett. Számos magyar médiavállalat nyílt levélben kérte az Európai Unió intézményeit, hogy ne hagyják magára az ország független sajtóját.
Az Európai Bizottság egyelőre nem nyilatkozott érdemben a javaslatról, arra hivatkozva, hogy jogi elemzést csak akkor végeznek, ha a magyar parlament elfogadja a tervezetet. Ugyanakkor egyre több jel utal arra, hogy Brüsszelben sem veszik félvállról az ügyet.
Mi jöhet most?
Ha a magyar parlament megszavazza a törvényt, az Európai Unió újabb jogi és politikai konfliktus elé nézhet Magyarországgal. Az Európai Parlament sürgős vitája jelezheti: a tagállamok és az uniós intézmények egyre kevésbé nézik tétlenül a demokratikus normák erózióját.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!