Az eddigi legdurvább törvényjavaslatot nyújtotta be a Fidesz.
Egy új törvényjavaslat teljesen új alapokra helyezheti, hogyan működhetnek Magyarországon a közéleti tevékenységet végző civil szervezetek. A kormány a fideszes Halász János nevéhez kötve nyújtotta be a „közélet átláthatóságáról” szóló tervezetet, amely a szuverenitás védelmére hivatkozva jelentős szigorításokat vezetne be – különösen azokkal szemben, akik külföldi támogatásból dolgoznak.
A javaslat hátterében a Szuverenitásvédelmi Hivatal áll, élén Lánczi Tamással, aki korábban nyíltan szorgalmazta, hogy hatékonyabb fellépésre van szükség a külföldi befolyást gyakorló szereplőkkel szemben. Most ennek az elképzelésnek a jogi kereteit is megteremtették.
Mi minősül szuverenitásellenes tevékenységnek?
A törvénytervezet meglehetősen tágra nyitja az értelmezés kapuit. A szöveg szerint minden olyan szervezet vagy tevékenység, amely külföldi forrásból finanszírozott, és valamilyen módon befolyásolja a magyar közéletet – különösen, ha:
- kérdőre vonja az ország alkotmányos rendjét,
- kritizálja a család, házasság és biológiai nemek „elsődlegességét”,
- támadja a magyar nemzet egységét, határon túli magyarokkal való szolidaritást,
- vagy a keresztény kultúra, a béke és az együttműködés eszméjét,
az Magyarország szuverenitását sértőnek minősülhet.
Kik kerülhetnek fel a „feketelistára”?
A Hivatal vizsgálati anyagai alapján a kormány dönt arról, mely szervezetek kerülnek fel a jegyzékre. Ezek a szervezetek külön engedély nélkül a jövőben:
- nem fogadhatnak el semmilyen külföldi támogatást,
- nem jogosultak az SZJA 1%-os felajánlására,
- vezetőiket közszereplőként kell nyilvántartani,
- vagyonnyilatkozatot kell tenniük.
A külföldi támogatás fogalmát a javaslat rendkívül szélesen értelmezi: ide sorol minden anyagi juttatást, támogatást, ajándékot, pályázati pénzt, szolgáltatást, vagy éppen kölcsönt – függetlenül attól, hogy az magánszemélytől, más országtól vagy külföldi szervezettől érkezik.
A bankszámlák is fókuszba kerülnek
A törvény a pénzügyi felügyeletet is megerősíti. A bankoknak figyelemmel kell kísérniük az érintett szervezetek számláit. Amennyiben bebizonyosodik, hogy egy szervezet engedély nélkül fogadott el külföldi támogatást, a NAV pénzmosás elleni egysége szankciókat szabhat ki.
A bírság mértéke: az elfogadott összeg huszonötszöröse. Fizetési kötelezettség: 15 napon belül a Nemzeti Együttműködési Alap javára.
Eltiltás, feloszlatás, vagyonelvonás
A javaslat további drasztikus következményeket is tartalmaz:
- Ha egy gazdasági társaság a törvény megsértése miatt szűnik meg, akkor vezető tisztségviselőjét 5 évre eltiltják hasonló pozíció betöltésétől vagy új cég alapításától.
- Egy civil szervezet, amely nem teljesíti az ügyészi felszólítást, bírósági döntéssel feloszlatható.
- Az ilyen szervezet vagyona az állami Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerül.
- A szervezet vezetőit szintén 5 évre kizárják bármilyen más civil szervezet irányításából.
Politikai üzenet a háttérben: „árnyékhadsereg” és „újkori labancok”
A javaslat nemcsak jogi szinten, hanem politikai narratívában is éles. Orbán Viktor nemrég egyértelműen összekapcsolta a külföldi finanszírozást a magyar belpolitikát befolyásoló „lejárató akciókkal”. A miniszterelnök a március 15-i beszédében erőteljesen bírálta a külföldről támogatott szereplőket, gyakorlatilag hazaárulóként beszélve róluk. Legutóbb az ukrán kémügy kapcsán is azt állította, hogy Magyarország ellen szervezett dezinformációs kampány indult, és ebben hazai szereplők is érintettek lehetnek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezt megerősítve közölte: május 9-én „sokkszerű dezinformációs támadás” indult az ország ellen.
Kinek lehet ez igazán ismerős?
A javaslatot éppen az a Halász János nyújtotta be, aki korábban maga is a civil szférából érkezett. Tanított nonprofit menedzsmentet, dolgozott civil szervezeti bizottságban, sőt, az állami ingatlanvagyon elosztását felügyelte az első Orbán-kormány idején. Később a Fidesz szóvivőjeként egy per főszereplője is volt, amit a Helsinki Bizottság nyert meg a párttal szemben.
Mi a helyzet az unióval?
Az Európai Bizottság már korábban is aggályokat fogalmazott meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával kapcsolatban. Most viszont a bíróság fogja megvizsgálni, hogy az új javaslat mennyiben felel meg az uniós normáknak és az alapvető jogállami elveknek.
Ez a törvényjavaslat nem csupán a civil szféra működését érinti, hanem a demokrácia egyik alapkövét: a közéleti részvételt. Kérdés, hogy a szuverenitás védelmére hivatkozó szabályozás mennyire képes megőrizni a politikai pluralizmust és az átláthatóságot – anélkül, hogy elfojtaná a kritikus hangokat.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!