Az új pápa keményen beszólt Putyinnak.
XIV. Leó pápa egyetlen mondattal törte meg az évek óta tartó diplomatikus hallgatást. Oroszországot nyíltan imperialista agresszorként nevezte meg.
Megszólalt a Vatikán új hangja – és nem köntörfalazott
Az új pápa, XIV. Leó, egy interjúban, amelyet a perui Semanario Expresión című lapnak adott, egyenesen nevezte meg Oroszországot az ukrajnai háború valódi felelőseként. Szavai élesen vágnak:
„Ez egy valódi invázió, amelynek célja területszerzés hatalmi okokból. Oroszország háborúja imperialista jellegű.”
Ez a kijelentés radikális váltás az előző egyházfő, Ferenc pápa megközelítéséhez képest. Ő gyakran kerülte a közvetlen felelősségre vonást, és inkább általános humanitárius nézőpontból szólt a háborúról.
A szavaknak súlya van – különösen most
A világ második legnagyobb keresztény közösségének vezetője ezzel a nyilatkozattal egyetlen mondatban helyezte új alapokra a Vatikán külpolitikai üzenetét. A kijelentés nemcsak vallási, de geopolitikai jelentőségű is, hiszen a Szentszék diplomáciája eddig a semlegesség látszatára törekedett.
Ferenc pápa például gyakran hangsúlyozta az oroszok és ukránok közötti testvériséget – ezzel azonban sok ukránt mélyen megbántott, mivel úgy érezték, a pápa nem állt ki mellettük világosan. Az új pápa viszont már a hivatalba lépése utáni első napokban határozott állásfoglalást tett.
Zelenszkij: „Köszönjük a világos álláspontot”
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke azonnal reagált. Üdvözölte a pápa bátor kiállását, és megköszönte a Szentszék következetes támogatását a nemzetközi jog védelmében. Kiemelte:
„Ukrajna nagyra értékeli, hogy a Szentszék kiáll az igazságért, és elítéli az orosz katonai agressziót.”
Ez az üzenet különösen erős volt annak fényében, hogy korábban több ukrán vezető is nyílt kritikával illette a Vatikán álláspontját. A pápa szavai most lehetőséget adnak a kapcsolatok újraépítésére.
A Vatikán stratégiát vált?
Szakértők szerint a nyilatkozat nem csupán morális kiállás. Tudatos diplomáciai irányváltás jele is lehet. Az új pápa ezzel azt üzeni: az egyház nemcsak lelki, hanem társadalmi igazságossági kérdésekben is állást foglal.
XIV. Leó a modern történelem első amerikai pápája. Személyében olyan egyházfőt választott a konklávé, aki a jelek szerint határozottabb, egyértelműbb álláspontokat képvisel globális ügyekben. A beszéde alapján világossá vált, hogy nem kíván kompromisszumokat kötni az igazság rovására.
A katolikus egyház vezetőjének szavai különösen nagy súllyal esnek latba olyan régiókban, ahol a Vatikán véleményét politikai iránytűként kezelik. Latin-Amerikában, Afrikában és Dél-Európában a pápa hangja nemcsak lelki, hanem politikai tekintéllyel is bír.
Bár a Vatikán nem katonai szereplő, a diplomáciában továbbra is kulcsszereplő. És most úgy tűnik, nem kíván többé kívülálló maradni.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!