„Az ég nem szakad rá azokra az emberekre” – Milliók látták a kecskeméti férfi videóját.
Sziasztok, üdvözlök mindenkit. Hát, az egy gondolat bánt engem sorozatban a következő sztori jön. Csak az a baj, hogy emelkedik a tét.
Tehát az van, hogy 2025 van. Kelet-Közép-Európa, Magyarország. És napok óta egy ilyen nagyon kellemetlen érzés lett úrra rajtam Magyarországgal kapcsolatban. Meg úgy nagyon-nagyon-nagyon sok magyar kis- és középvállalkozónál, meg magyar embernél, meg bérből fizetésből élőknél, tehát melósoknál, alkalmazottaknál, főnököknél, hogy végülis most mi mit csinálunk?
Most végülis mi értelme a mi munkánknak? Tehát a Magyar Nemzeti Bankban egy alapítványon keresztül 500 milliárd forint elpárolgott?
És azt mondják, hogy de nem, majd meg lesz az, majd, majd, nem soká. Hát ezt minél hamarabb tegyétek meg. Én nem fenyegetek senkit. Hát kik, kik vagyunk mi? Király Roland, egy Kecskemét-Kadafalvi magyar vállalkozó? Csak dolgozik, molnár, pék, egy volt katona. Miért tudnánk mi nektek ártani? Hát semmivel se, az égvilágon semmivel se. Hát ti érinthetetlenek vagytok!
De hogy az ég nem szakad rá azokra az emberekre. És ott nem egy ember volt ebben a balhéban benne, nem kettő. A Magyar Nemzeti Bank az a mi bankunk. A magyar állam az mi vagyunk. Az semmi, azt tudjátok mi? A magyar államot megbíztuk szavazás útján.
Ez a párt, ez olyan szépen hazudik, hogy ez, ez, ez… Őt utálom. Ezért titeket… Mert Magyarországon így mennek a választások. Őt utálom, legyen ő. Gyurcsány hülye, legyen Orbán Viktor. Orbán Viktor csúnya ember, akkor legyen Magyar Péter. Magyar Péter csúnya ember lesz, legyen Jakab Jóska. És mi így szavazunk, mindig így szavazunk, mindig valaki ellen, mert az már lejáratta magát, és most szavazzunk erre.
És a következő is mit csinál? Ugyanazt. Ugyanaz megy, ha a rendszerváltás óta, meg a rendszerváltás előtt, ha volt egyáltalán bármilyen váltás. Minek dolgozunk? Mondjátok meg! Elmegyek egy honti vállalkozóhoz, vásárolok tőle. Tudjátok mi ez? Ez egy gyönyörű kis asztal, le van már kicsit verve, rakjuk rendbe, visszük az Abigail kávézóba.
De minek nyitom? Minek nyitottam az Abigail kávézót? Hogy így lapátolom az adót a költségvetésbe? Tudjátok kitől vettem meg? Egy magyar vállalkozótól, aki befejezte, elege lett, befejezte. Volt egy klassz kis gyönyörű kávézója, befejezte, és ő azt mondta, hogy azért adja el nekem, mert többen jelentkeztek erre a pár dologra – hat szék, két asztal, hatvanezerért. Mert én voltam az egyetlen, aki nem alkudozott. Tudjátok, miért nem alkudoztam vele?
Pedig el kellett innen messzire menni, Hont az nem itt van Kecskemét mellett. Azért, mert pontosan tudom azt, hogy ez a házaspár a lelkét beletette egy kis kávézóba, jó dolgokat akartak csinálni, gyönyörű kis bútoraik voltak, stb.
És egyszerűen elegük van abból, hogy járulék, járulék, ilyen adó, olyan adó, amolyan adó, fizess, fizess, jön a NAV, oké, rendben vagytok? Tudnátok több pénzt még beadni? Persze, mindent be tudunk adni, csak mondjátok meg, hogy amúgy szerintetek, mi miért dolgozunk? Kizárólag az államnak legyen jó?
Hát az állam, az nem úgy van, hogy mi vagyunk. Olyan az egészségügy, olyan az oktatásrendszer. Hát az anyámnak a csípője, hát olyan simán el kellett mennünk magánhelyre, mint a huzat, azt bedobálni a milliókat, így bedobálni. Ez.. ötszáz milliárd forintról, nem tudják, hogy pontosan mi van? Ja, ezt nem én mondom.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj erre a linkre kattintva. Kövess minket a Google Hírekben is, hogy megkapd a legfrissebb tartalmainkat!