Trump titkos olajterve: újabb sakkjátszma, ami térdre kényszerítheti Oroszországot?
Donald Trump újabb geopolitikai mesterterve körvonalazódik – ha valóban az, aminek sokan gondolják. Az amerikai elnök nem csak vámháborút indított el a világkereskedelem újraosztására, de közben olyan olajpiaci mozgásokat generált, amik az orosz gazdaság legérzékenyebb pontját célozzák.
A Brent nyersolaj árfolyama áprilisban több mint 15%-ot zuhant, és egy ponton elérte az 55 dolláros szintet – amit utoljára 2021-ben láttunk. A háttérben nem egyetlen ok áll, hanem egy sokkal összetettebb stratégia kezd kibontakozni.
Mi történik az olajpiacon?
Bár az amerikai vámintézkedések közvetlenül nem érintik az olajat, a gazdasági szereplők szerint az inflációs nyomás és a recessziós félelmek újraírják a kereslet-kínálat egyensúlyát. Eközben az OPEC – elsőre érthetetlen módon – növeli a kitermelést. Véletlen lenne ez az időzítés?
Mi a cél Trump nagy tervével?
A válasz egyre világosabb: Amerika váljon a világ első számú energiaexportőrévé, és szorítsa ki Oroszországot az európai energiapiacról.
Trump újra felfűtötte a „drill baby, drill” elvet: növelné az amerikai kőolaj- és LNG-termelést, majd hatalmas mennyiségben exportálná azt Európába. Ennek részeként követelte, hogy az EU 350 milliárd dollár értékben vásároljon amerikai energiát – cserébe a vámtarifák enyhítéséért.
A szám azonban döbbenetes: jelenleg az EU-ba irányuló amerikai LNG-export mindössze 13 milliárd dollárt tett ki 2024-ben. Még ha minden európai vásárló csak amerikai gázt venne, akkor sem jönne ki a kívánt összeg. A becslések szerint LNG-ből és nyersolajból összesen is csak kb. 198 milliárd dollár jön össze – jócskán elmaradva a Trump-féle 350 milliárdtól.
Mi történik, ha nem jön be a terv?
Ha az olajár tovább zuhan, az amerikai energiaszektor is nehéz helyzetbe kerülhet. A Goldman Sachs szerint szélsőséges esetben akár 40 dollár alá is beeshet a Brent hordónkénti ára.
Ez komoly gondot jelenthet Trump számára. Miközben arra számít, hogy az USA energia-nagyhatalomként profitál a vámháborúból, a valóságban az amerikai fogyasztók szenvedhetnek leginkább: a drágább importtermékek csökkentik a vásárlóerőt, ami gyengíti a gazdasági növekedést.
Ráadásul az amerikai költségvetési hiány már most is 7% körül mozog, így nincs mozgástér komoly gazdaságélénkítésre, szemben például az euróövezettel.
Európa válaszút előtt
Az EU már jelezte nyitottságát az amerikai energiaimport növelésére, de Trump követelései messze túlmutatnak a realitásokon. Eközben az európai gazdaság épp kilábalóban van, így egy vámháború több kárt okozhat az USA-nak, mint az uniónak.
Trump politikája valóban lehet egy rafinált lépéssorozat része. Ha sikerül az USA-t az energiaexport globális középpontjává tenni, az nemcsak Oroszországnak, de a jelenlegi világgazdasági rendnek is csapást jelenthet.
De ha túl nagyot kockáztat, a gazdasági következmények könnyen visszaüthetnek. A következő hónapok sorsdöntőek lehetnek – nemcsak az olajpiac, hanem Trump politikai jövője szempontjából is.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!