Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból – diplomáciai földindulás Netanjahu látogatása alatt?
Budapest – A magyar kormány csütörtökön hivatalosan bejelentette: elindítja a kilépési folyamatot a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A lépést Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be az MTI-nek. Az időzítés nem véletlen: épp aznap érkezett Budapestre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök – az a politikus, akire az ICC nemzetközi elfogatóparancsot adott ki.
Mi történik itt valójában?
Netanjahut az ICC emberiség elleni bűntettekkel vádolja: civil lakosság szándékos éheztetése, gyilkosság, üldöztetés. Az elfogatóparancs mögött a Gáza-övezetben zajló 2023. októberi események állnak. A bíróság szerint Netanjahu – és korábbi védelmi minisztere, Joáv Gallant – háborús bűnöket követhetett el. A dokumentumot tavaly november 21-én adták ki.
A magyar kormány azonban már korábban jelezte: nem hajlandó végrehajtani az elfogatóparancsot, ha Netanjahu magyar földre lép. Most pedig a helyzet új szintre lépett: Magyarország kilép az ICC-ből.
Miért teszi ezt Magyarország?
Orbán Viktor miniszterelnök már a parancs kiadásának másnapján bejelentette: meghívja Netanjahut, és személyes garanciát vállal, hogy a magyar állam nem hajtja végre az ICC döntését.
Szerinte a bíróság cinikus módon avatkozik be egy folyamatban lévő konfliktusba, politikai céllal. A kormány úgy véli, a Nemzetközi Büntetőbíróság átlépte az igazságszolgáltatás határát, és politikai testületté vált.
De mit jelent ez jogilag?
Magyarország 2002-ben ratifikálta a Római Statútumot, ami az ICC alapja. A parlament döntött, de a ratifikált statútumot nem hirdették ki – így az ICC joghatóságát a kormány vitatja.
Ez azonban nem mentesít az alól, hogy az elfogadott nemzetközi kötelezettségeket be kellene tartani. Jogilag tehát szürkezóna, politikailag viszont világos az üzenet: Magyarország nem kíván a bíróság része lenni, ha az Izraelt bírálja.
Az EU figyel, és nem biztos, hogy örül
Hoffmann Tamás nemzetközi jogász szerint a kilépés közvetlen jogi következménye csekély, de az EU-ban újabb érv lehet a jogállamiság megsértése mellett. Ez pedig tovább nehezítheti a magyar kormány számára a befagyasztott uniós források megszerzését.
Magyarország lenne az első és egyetlen EU-tagállam, amely kilép az ICC-ből.
Hová pozicionálja magát Magyarország?
Izrael és az Egyesült Államok sosem ratifikálták a Római Statútumot. Oroszország pedig 2016-ban lépett ki. Donald Trump elnökként szankciókkal sújtotta az ICC-t. A magyar lépés tehát nem példa nélküli, de szembe megy az EU-s és nemzetközi főáramlattal.
A magyar kormány szerint az ICC politikai motivációval működik. Szijjártó Péter külügyminiszter már tavaly ősszel „szégyenteljesnek” és „átpolitizáltnak” nevezte a testület munkáját.
Miért most?
A döntés időzítése nem lehet véletlen. Netanjahu épp most, április elején látogat Budapestre. Bár papíron minden jogi alap meglenne letartóztatásához, ez garantáltan nem fog megtörténni.
Orbán Viktor és kormánya ezzel a lépéssel világossá tette: Izrael szövetségesei vagyunk, akár a nemzetközi joggal szemben is.
Egy kis háttér az ICC-ről
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság 2002-ben kezdte meg működését. A világ 124 állama ratifikálta a Római Statútumot – így váltak a bíróság részesévé. Az ICC célja: a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények – például népirtás, háborús és emberiség elleni bűnök – felelőseinek megbüntetése.
A statútumot nem írta alá vagy nem ratifikálta például: az USA, Oroszország, Kína és Izrael.
Ez nem csak egy jogi lépés. Ez geopolitikai állásfoglalás, amely megoszthatja Magyarország nemzetközi megítélését. Kérdés, megéri-e egyetlen szövetségesért feladni az igazságszolgáltatás függetlenségébe vetett hitet.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!