Trükközni próbáltak, újabb uniós pénzek kerülhetnek veszélybe.
Újabb feszültség forrása alakult ki az Európai Bizottság és Magyarország között. A Kúria elnökének döntései veszélybe sodorhatják a már megítélt 12 milliárd eurós uniós támogatást is. Brüsszel világossá tette: a bírói függetlenség nem alku tárgya.
Megkerüli a törvényt a Kúria elnöke?
Varga Zs. András, a Kúria elnöke, egyes döntéseivel alááshatja a 2023-ban elfogadott igazságügyi reformokat. A reform volt a kulcs ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen több mint 12 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz. A támogatás azonban feltételekhez kötött. Az egyik legfontosabb ilyen feltétel a bírói függetlenség megerősítése.
Az új szabályozás értelmében a kollégiumvezetői posztokra titkos szavazással kellene pályázni. A 24.hu információi szerint Varga azonban nem írt ki ilyen pályázatokat. Helyette saját elnökhelyetteseit nevezte ki a feladatkörök ellátására.
Mi a probléma ezzel?
Bár a törvény lehetőséget ad az ideiglenes megbízásra, a jogvédők szerint ez csak átmeneti megoldás lehetne. A Magyar Helsinki Bizottság arra figyelmeztetett: az elnökhelyettesek nem függetlenek, hanem a Kúria elnökének igazgatási emberei. A kollégiumvezetők szerepe épp az lenne, hogy szakmai kontrollt gyakoroljanak.
Ez a gyakorlat éppen azt a célt ássa alá, amiért a reformokat bevezették: a politikai befolyás csökkentését és a bírói rendszer autonómiájának megerősítését.
Veszélyben az uniós források?
Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa a héten Budapesten tárgyalt. Találkozott Bóka János EU-ügyi miniszterrel, Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel és Varga Zs. Andrással is. Tárgyalásai során többször is kiemelte a bírói függetlenség és a jogállamiság fontosságát.
Az X-en (korábban Twitter) közzétett bejegyzésében McGrath hangsúlyozta:
„A bírák függetlensége, a véleménynyilvánítás szabadsága és az uniós jog elsőbbsége kiemelten fontos értékek.”
Ezek figyelmen kívül hagyása akár a még mindig befagyasztott uniós pénzek teljes elvesztését is okozhatja. A biztos hozzátette: a teljes forrásfelszabadításhoz Magyarországnak további reformokat is végre kell hajtania, különösen az összeférhetetlenségi és korrupcióellenes szabályok terén.
Nem ez az első botrány
A 24.hu emlékeztet: Varga korábban már felmentett egy tanácselnököt, aki pert nyert ellene. Emellett komoly kritikák érték a Kúriát a kiemelt bírói fizetésemelések kapcsán is.
A kollégiumok szerepe nem pusztán adminisztratív. Ők felelnek az ügyelosztásért és a bírók értékeléséért is. Ha ezek a pozíciók nem független szereplők kezében vannak, az a rendszer alapjait ingatja meg.
A Kúria hivatalos válasza szerint a pályáztatás elmaradását „hosszas megfontolás” után döntötték el. Álláspontjuk szerint minden a törvények keretein belül történt. A kritikákat politikai támadásként értékelték, de azt nem részletezték, mire gondolnak pontosan.
Mi következhet most?
Az ügy komoly próbatétel elé állítja a kormányt. A bírói függetlenség nemcsak belpolitikai kérdés, hanem az uniós forrásokhoz való hozzáférés kulcsa is. Ha Brüsszel úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem tartja be a vállalt jogállamisági feltételeket, újabb milliárdok maradhatnak zárolva.
Az igazságügyi rendszer hitelessége nemcsak a nemzetközi partnerek számára fontos. Ez az alapja annak is, hogy a magyar állampolgárok bízhassanak a jogrend működésében.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!